Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter: A Balaton egész éves utazási célpont (galéria)

– Miniszter úr, a NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) külügyminiszteri ülésen Prágában a minap elhangzott: hosszú távon már most győztesei vagyunk a háborúnak. Ezt miként értékeli?

– Kiábrándító élmény volt az ülésen részt venni – bár az európai uniós külügyminiszteri és a külkereskedelmi miniszteri találkozók persze jó bemelegítést jelentettek ehhez –, de akkor is riasztó, félelemkeltő, ami a NATO ülésen zajlott. Az ülésen részt vevő külügyminiszter-kollégák kimondák, hogy a háborús eszkaláció veszélye nem lehet tényező a döntésekben, miszerint a NATO nagy és erős tagországai nem tartják problémának azt, ha egy döntés nyomán a háború továbbterjedésének veszélye áll elő. Ez azért tartogat hatalmas veszélyeket számunkra, mert ha a háború terjed, akkor nem ezer kilométerrel odébb jelent először gondot, hanem a szomszédságban, tehát nálunk, Magyarországon. Próbáltam érvelni amellett, hogy a tárgyalásos megoldásra kellene helyezni a hangsúlyt, de a tagországok vezetők jelentős része azt az álláspontot képviseli, hogy létezik megoldás a csatatéren. A csatatéren nem megoldás, hanem halálos áldozatok és pusztítás van csupán. Minél tovább folyik a háború, annál többen halnak meg, és annál nagyobb lesz a pusztítás. Félelmem egy esetleges harmadik világháború kitörése miatt egyre súlyosabb. 

– Hogyan vélekedik az európai vezetőkről a háború kapcsán?

– Háborús hisztéria uralkodott el az Európai Unió (EU) politikai vezetőinek körében, ugyanis szerintük a mostani az ő háborújuk is, és Ukrajna valójában Európát védi. Ez a vélekedés nem helyénvaló, mert sem az EU, sem a NATO egyetlen tagállamát sem támadta meg senki, ezért az ukránok nem másokért, hanem önmagukért harcolnak, ami hősies és tiszteletreméltó, de értünk nem kell harcolni, mert ezt nem kértük, másfelől minket nem ért támadás. Az EU vezetői ott követtek el stratégiai hibát, hogy a háborút globalizálták, és ezek az intézkedések világháborús veszéllyel járnak. Egyre rosszabb ötletekkel állnak elő, mert az EU-tagállamok vezetőinek háborús politikája naponta érezteti negatív hatását. Így például nekünk, magyaroknak tízmilliárd euróval többet kellett fizetni az energiáért, 27 százalékos volt az infláció, felmentek az élelmiszerárak, tehát háborús és szankciós árnövekedések mentek végbe nálunk és egész Európában. A jelenlegi vezetők felelősséggel tartoznak mindezért, egyebek mellett jogi, morális és politikai tekintetben egyaránt. Valamennyien menekülnek a felelősség elől, és emiatt hoznak egyre kedvezőtlenebb ötleteket, hogy eltereljék a figyelmet saját hibáikról. Még az sem érdekli őket, hogy európai emberek millióinak életét sodorják veszélybe. Ezzel elismerték, hogy a háborús eszkaláció kockázata már nem kockázat.  

– Milyennek látja Veszprém vármegye gazdasági fejlődését?

– Tíz esztendő alatt a vármegye gazdasági teljesítménye 1100 milliárd forinttal nőtt meg. A 2010-es évek közepén a vármegye 720 milliárdos gazdasági teljesítményt állított elő, tavaly ez már 1800 milliárdot képviselt, a vármegye így a 10. helyen áll az országban az ipari termelésben. Az elmúlt tíz évben 32 itteni nagyberuházás élvezett 33 milliárd forint kormányzati támogatást, ezek összesen 290 milliárd forintos értéket képviseltek, és 4000 új munkahelyet hoztak létre. A vármegye gazdasági teljesítménye hazánkban az egyik legnagyobb hozzájárulást adta ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán tudott maradni még a legnehezebb időszakokban is, így a Covid és háború alatt is. Arra kértük a vállalatokat, illetve a vállalkozásokat, hogy a kormányzat támogatásával beruházásokat hajtsanak végre ahelyett, hogy leépítenék kapacitásaikat, ezzel elbocsátva dolgozóikat. Mindebben sikeresen együtt tudtunk működni a vármegyei vállalatokkal, vállalkozókkal.     

– Mely területek a húzóágazatok?

– Az autóipar, illetve a beszállítói köre mindenképpen meghatározó a vármegyében. Ez amiatt is nagyon fontos, mert Magyarország gazdasági növekedését az autóiparra alapozza. Ahhoz, hogy ezen a területen nőjenek a gyártási kapacitások, egyre több munkahelyre van szükség. Ehhez természetesen a beszállítói háttériparnak is folyamatosan fejlődnie kell. Másrészt meghatározó az élelmiszeripar, nem beszélve a veszprémi Pannon Egyetemről, mely utánpótlást biztosít több iparág számára. Ma már a nagyvállalatoknál ugyanis a munkaerő-utánpótlás és a stabil, megbízható környezet legalább akkora befolyással bír, mint például az adókedvezmény. 

– A Balaton mekkora szerepet játszik Magyarország idegenforgalmában? 

– Nagyon komoly paradigmaváltás történt a Balatonnál, amely az elmúlt években a szemünk előtt vált 12 hónapos utazási célponttá; ez nagyon komoly fejlődés. Néhány évvel ezelőtt még októbertől májusig kihalt volt a part, sőt, még júniusban is volt hely a strandokon, azonban ma már nem ez a jellemző. A változás azoknak lehet nagyon feltűnő, akik ritkán jönnek ide, és mindig látnak egy-egy újabb aktivitást, például beruházást, szabadidős vagy sportolási lehetőséget, egy újabb szállodát. Nagyon büszkék lehetünk arra, hogy Magyarországnak van egy olyan turisztikai célpontja, amely 12 hónapos vonzerővel rendelkezik.   

– Ön rengeteget dolgozik, utazik, munkásságát végigkövethetjük. Láthatjuk például, hogy New Yorkban is hajnalban fut. A sport a titka a kivételes energiának, lendületnek?

– Ez szerintem személyiségtől függ, hogy kinek mire van szüksége ahhoz, hogy folyamatosan teljesíteni tudjon. Esetemben a szellemi és fizikai állapot összefügg és szükségem van a napi egy óra mozgásra. Mivel a munkám kiszámíthatatlan, ezért az a biztos, hogy kezdés előtt, kora reggel sportolok. 

– Úgy tudom, hogy van háza a Balatonnál. Lesz ideje elutazni oda a nyáron? Mivel tölti a napjait a Balatonnál? 

– Sokat kerékpározunk, SUP-ozunk a családdal, de az utóbbi időben, mivel fiaim versenysportolók, egyre kevesebb hétvégét tudunk ott eltölteni. Remélhetőleg nyáron lesz idő, hogy kicsit pihenjünk, együtt legyünk a Balatonnál.