Mi közük a Magas-Bakony keresztjeinek az orgonacsőhöz, traktorhoz? Bemutatjuk történeteiket

A Zirci Országzászló Alapítvány megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából ünnepséget szervezett a Zirci Ciszterci Apátság gobelintermében. A rendezvényről készített tudósításunkban megjelent, hogy Huszár Lőrinc zirci plébános, ciszterci szerzetes ajánlotta mindenki figyelmébe a Keresztek című kötetet, ami a születésnap apropóján készült el, és azokat a feszületeket, emlékműveket, szobrokat mutatja be, amiket az alapítvány hozott létre vagy újított fel és tart rendben. Az atya szerint a kereszt az élet, a felszabadulás jelképe, az emberek sorsához kapcsolódik. 

A kiadványnak Bittmann Károly, az alapítvány titkára Az örökség továbbadása alcímet adta. A neve alatt jegyzett összeállításban 19 kereszt és öt – szintén az értékmentés jegyében gondozott – történelmi emlékmű szerepel, például a Zirci Legényegyleté. A bakonyi kisváros legrégebbi emlékműve szintén. Szent Imre szobra ugyanis az ősi, lerombolt ciszterci templom épen megmaradt oszloppillérére került. Ennek a pillérkötegnek az alaprajza látható egyébként a város címerén. A szobrot a herceg születésének ezredik évfordulójára restauráltatta az alapítvány helyiek adományaiból.

Az út menti kereszteknél, felállításukkal élték meg a nehézségeken átsegítő hitüket elődeink – ezt Ottó Péter polgármester fogalmazta meg a kötet megjelenése kapcsán és megemlítette, hogy olvashatunk benne a bakonybéli, a porvai és a bakonyoszlopi keresztekről. A zirci keresztek közül megismerhetjük belőle többnek a történetét. A Köztársaság úton, a Győr felé vezető 82-es főút mellett állóét, ami a régi templom helyére került és márványból készült. A Braun-kereszt a Kossuth utcában található, a német keresztekre jellemző díszítőelemek kerültek rá és egy gyógyulási történet legendája kapcsolódik hozzá. A kistemplom mellett is van egy, a temetőkben több. Néhány rendbehozatalakor az orgonafelújításkor megmaradt csöveket használták fel. Sorolhatjuk tovább is, megemlíthetjük a búzaszentelő és a gazdakeresztet, a bakonybéli útnál lévőt, amit korábban traktor vontatta tárcsa döntött le, és a város legmagasabb pontján lévőt szintén, ami Tündérmajor felé van. Található egy a Deák Ferenc utcában is és a Szent István téren áll a Szent István kereszt. 

Az is kiderül a könyvből, hogy a keresztet Szent Istvántól ránk hagyott örökségünknek nevezhetjük. A kiadvány pedig a tanúsága annak, hogy a Zirci Országzászló Alapítvány karbantartással milyen sokat tesz a közös emlékezethez tartozó jelképekért. Zöld oldalai, borítója a remény színét jelenítik meg Huszár Lőrinc atya szerint, aki azt is megfogalmazta, hogy Jézus Krisztus a kereszten győzte le a bűnt, a gonoszt, így a kivégzőeszközből az áldás és az élet fája, az élet jele lett. A keresztek oltalmaznak, fohászra, hálaadásra indítanak.