Civileknek is szabad volt a belépés a bázisra (képgaléria, videó)

Tóth Csaba Albert alezredes, az MH Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság megbízott parancsnoka fogadta a vendégeket, mások mellett Ovádi Péter országgyűlési képviselőt és Porga Gyula polgármestert. A parancsnok tájékoztatót tartott arról is, hogy mi a központi gyakorlótér, mi a lőtér funkciója, milyen feladatokat látnak el, majd ő volt narrátor akkor is, amikor elbuszoztak az érdeklődőkkel az új NATO-bázis területére.

– Az Osztrák–Magyar Monarchia idejében, 1905 környékén vásárolták meg a területet. Azért ezt a területet, mert terméketlen volt, murvás, sziklás részékkel, ami nem tette lehetővé, hogy normális gazdálkodási tevékenység folyjon. Nyolcéves építkezés után jött létre a Magyar Királyi Honvéd Csapatgyakorlótér Parancsnokság – mesélt a múltról az elöljáró.

Ez Hajmáskéren a mai napig látható, a főépület ott van. Utána a II. világháború után orosz csapatok is használták, de 1913-tól 1946-ig csapatgyakorlótér-parancsnokságként működött. A kor vívmányainak megfelelően az egyik legmodernebb katonai objektum és gyakorlótér volt az Osztrák–Magyar Monarchia történetében. Itt már akkor lehetővé tették azt, hogy generátorokkal elektromos áramot termeljenek. 

– A Tüzérkiképző Központ 1949-ben alakult meg itt. Fő rendeltetése a tüzércsapatok felkészítése és az újonnan megalakult Magyar Néphadsereg tüzérállományának kiképzése volt – mondta Tóth Csaba Albert. 

Több fejlesztési feladatot végrehajtottak: az egyik legfontosabb az volt, amikor 1968-ban kiépítették a központi zászlóaljlőteret. Innen mintegy húsz kilométerre, a bakonykúti rész volt erősebben használva a Magyar Néphadsereg által, mivel közös használatban volt a szovjet csapatokkal. Ez a rész 1950-től 1991-ig az oroszoknak volt a lőtérparancsnoksága. Gyulafirátót területét használták nagymértékben, főleg lövész- és harckocsizó egységek, itt pedig összfegyvernemi alegységek tudták a lőtereket használni. Egészen 2004-ig üzemelt, jogutód szervezetként a Bakony Harckiképző Központ alakult meg, és 2004. szeptember 1-jétől 2023. január 1-ig viselték ezt a nevet, majd 2023 januárjától már az MH Böszörményi Géza Csapatgyakorlati Parancsnokság nevet vették fel. 

– Ez az alakulat mindig is kiszolgáló alakulat volt. Természetesen attól, hogy tüzériskolaként működött, itt azt is lehetővé kellett tenni, hogy azok az altisztek, illetve az a sorállomány, amelyik ideérkezett, olyan kiképzést kapjon, amivel képes a feladatait ellátni – mutatott rá a tiszt.

A bázisok a kisebb gyakorlóterekkel funkcióikban nem tudják ugyanazokat a képességeket ellátni, mint a központi gyakorló- és lőtér. A legfontosabb feladatuk a hazai alakulatok a kiszolgálása, illetve olyan nemzetközi gyakorlatok kiszolgálása és támogatása, ami harcászati, illetve éleslövészeti feladatokkal egybekötött. Továbbá Várpalotán, a Mandulás laktanyában számítógéppel tudják támogatni azokat a törzsvezetési gyakorlásokat, ahol már nincsenek katonák.

Szó esett a turistautakról és arról is, hogy az erdészeti részek szakkezelését a Verga látja el. A honvédség kizárólag olyan helyeket tud használni, ahová a Vergával történő megállapodás alapján bemehetnek. Az eplényi sípálya például elmondása szerint bérelt területen fekszik, amit szerződések garantálnak. Viszont az új, modern fegyvereknél van egy olyan biztonsági lenyomat, hogy milyen biztonsági zónákat kell betartani, vagyis, ha bármilyen „kemény célt" eltalálnak, akkor az ne tudja senkinek az életét veszélyeztetni. 

– Elengedhetetlenül fontos, hogy a turistautak kialakítása és a biztonsági zónák kijelölése ebben benne legyen. Most is vannak olyan eszközeink, amik csak gyakorló lőszerekkel lőhetnek. A legfontosabb a civil lakosság védelme. Vannak olyan lőszertípusok, amik le vannak tiltva. Sok esetben úgy kell a lövegeket, illetve az eszközöket elhelyezni, hogy végre is tudja hajtani a feladatot. Ez természetesen fejfájást okoz nekünk. Ilyenkor jön be a szimuláció – jelentette ki az alezredes. 

Kiderült az is, hogy 2021-től kezdve emelkedik a lőtérhasználat napja, amiben közrejátszik a 2022 februárjában indult orosz–ukrán háború is. 

– Ennek megfelelően itt is egy nemzetközi erő állomásozik, ám azt látni kell, hogy ezeknek az erőknek a felkészültségét, illetve a harckész állapotát fenn kell tartani – mondta, és a hajmáskéri kiképző bázisról megjegyezte: – Elkészült a napelempark, de lesz ott üzemanyagellátó, mosó-, javítópont, sátortábor, kiépített lakóépület, ami már rendelkezik étkezderésszel is. Ami fontos a környező lakosság szempontjából, hogy itt már egy saját belső vasúti rakodó lesz, ami most még Hajmáskéren történik – árulta el. 

Ovádi Péter, a térség országgyűlési képviselője kérdésünkre elmondta, örömteli, hogy a honvédség lehetőséget biztosított a nyílt nap keretében, hogy az új NATO-bázist megtekintse a civil lakosság. 

– Nagyon fontos a kommunikáció a katonaság és a lakosok között, hiszen jó, ha tudjuk, hogy mi és miért történik. A katonaság próbál mindent megtenni annak érdekében, hogy a lakosságot megóvják. Úgy gondolom, hogy több ilyen nyílt napra van szükség, lehetőség szerint akár évente, hogy választ kapjunk a miértekre. Arra, hogy miért gyakorlatoznak a katonák, milyen harci eszközei vannak a Magyar Honvédségnek. Nagyon örülök annak, hogy ez a párbeszéd elkezdődött, és remélem, hogy ez továbbra is hasonló mederben fog folyni majd – fogalmazott Ovádi Péter.

A különleges eseményen díszelgő csoport tartott bemutatót, de a ruházati és fegyverzeti produkciót is láthattak az érdeklődők, akiket ebéddel is megvendégeltek az egyenruhások.