Paraguayi miniszter tartott előadást Veszprémben

A vallás és az oktatás az emberiség két legrégebbi törekvése, régóta szoros kapcsolatban állnak egymással, és mindegyikük különböző módon befolyásolja a másikat. Bár a vallás nem az egyedüli meghatározója az iskolai végzettségnek, elismerten az egyik olyan tényező, amely befolyásolhatja az iskolai teljesítményt. Ezért áll az oktatás és a vallás kapcsolata a történészek, társadalomtudósok és pedagógusok érdeklődésének középpontjában. 

Fernando Griffith – egyik kutatócsoportba sem tartozva – molekuláris biológiával foglalkozott, amikor kezdte úgy érezni, hogy valami nincs rendben. Elnyelte a mikrovilág, amelyet már húsz éve vizsgált ugyanabban a laboratóriumban, feleségével együtt. Ekkor kezdte el őket foglalkoztatni a kérdés, hogy milyen céllal élünk mi, emberek a világban? Előbbre juthatunk-e, ha nem tudjuk, kik vagyunk, honnan jöttünk? Ezért szerveztek patrióta mozgalmat (Paraguay Poderoso) feleségével, hogy népük elfelejtett sorskérdéseivel foglalkozzanak. Elkezdtek például beszélni a Paraguay számára tragikus XIX. századról, amikor a virágzó országot (amelyben már akkor felszámolták az írástudatlanságot) angol pénzügyi segítséggel megtámadta Brazília és Argentína. Az ötéves háború végére Paraguay lakosságának tizenöt százaléka maradt életben, a főváros teljes lakossága elpusztult. 

Munkájuknak visszhangja támadt, majd a következő választás után a párton kívüli Fernando Griffithnek tárcát ajánlott kormányában Paraguay új miniszterelnöke. A következő ciklusban sem engedték el, akkor oktatási miniszterhelyettesként számítottak rá. Pozícióiban keresztényként foglalkozott a vallás és az oktatás kapcsolatával. Krúdy Domonkos, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelye PhD-kutatója kérdéseire, valamint a zömében fiatal hallgatóság felvetéseire válaszolva az előadó hangsúlyozta, hogy a nemzet lelke a kultúra, s annak manifesztációja a hagyomány. Az európai kultúrában központi szerepet játszik a vallás, magát a nyugati civilizációt is a görög, a római kultúra, a Jeruzsálemben született kereszténység hozta létre. S míg az emberiség történelmének legbarbárabb civilizációját az aztékok képviselték, vele szembe állítva a kereszténységet van esélyünk rá, hogy egy élhető modellt ismerhessünk meg – például a tízparancsolat által, ami a szabadság rendszabálya. Ha mindig a rosszat választod, ha sorban vétesz a „parancsok” ellen, egyre kevésbé vagy szabad. Nem önmagunkban élünk és önmagunkért. A szülői ház, az iskola és a vallás együttesen nevelhet szabad, boldog gyerekeket. A hagyományok, a kulturális értékek átadása a szülők feladata, az iskola arra tanít, hogyan legyél szabad, hiszen tanulni, tudni dolgokat jó dolog. Ha mindebben a morális iránytűket is megismeri a gyermek, törekvő, célratörő, értékes ember lesz belőle.