Mára sokat javult az epilepsziával élők életminősége

A rejtélyes(nek hitt) betegséget évezredek óta ismeri, kutatja az emberiség, még az orvosi nyelv is sokáig Morbus Sacer, azaz szent betegség néven ismerte. A köznyelvben pedig „megszállottaknak, nyavalyatöröttnek” hívták a betegségben szenvedőket. A szakember viszont ma már más szemmel látja, s elmondja, sok híres személyről tudjuk, hogy epilepsziás volt, ami számukra nem minden esetben jelentett szenvedést, betegségük inkább kivételessé tette őket. Művészi alkotások is születtek epilepsziás auraélmények hatása alatt. – Sajnos, annak ellenére, hogy mára igen sok tudományos ismerettel rendelkezünk a betegségről, s nagyon hatékony kezelési módok állnak rendelkezésünkre, a betegeknek a mai napig meg kell küzdeniük a társadalmi előítéletekkel, a stigmatizációval. Emiatt az epilepsziások pályaválasztáshoz, munkavállaláshoz vagy járművezetéshez való jogáért magam is sokat küzdök orvosként – fogalja össze Szarvas Brigitta, aki épp emiatt fontosnak tartja a kívülállók felé közvetíteni azt, hogy epilepsziás rohamok sokkal gyakrabban fordulnak elő a népesség körében, mint a rendszeres visszatérő rohamokkal járó epilepsziabetegség. – Akár járókelőként, akár hozzátartozóinknál találkozhatunk az úgynevezett görcsrohammal. A Balaton közelsége miatt nyáron számos fesztivál zajlik környékünkön, és a fiataloknál az alvásmegvonás, a vele együtt járó alkohol- és tudatmódosító szerek használata mind produkálhat epilepsziás rohamot – mondja el a doktornő, aki arra hívja fel a figyelmet, mit tegyünk ilyen esetben. – A legfontosabb, hogy ha eszméletvesztéssel, a test megfeszülésével járó görcsrohamot észlelünk, ne ijedjünk meg, hívjunk mentőt, viszont ne hagyjuk magára a beteget! Laikus segítőként egyet tehetünk, óvjuk a sérüléstől, ha pedig még ül, fektessük le, hiszen a roham legtöbbször egy idő után magától megszűnik. Viszont lefogni a beteget nem szabad, szájába idegen tárgyat ne tegyünk – hangsúlyozza.

A roham lezajlása után az érintett többnyire lassan, fokozatosan tér magához. – A még eszméletlen beteget ilyenkor fordítsuk stabil oldalfekvésbe, s ha a roham után zavartan viselkedik, nyugtassuk meg. Viszont fontos kiemelni – teszi hozzá a doktornő –, hogy ez a betegség nem csak az ismertebb görcsrohamokkal járhat. Hatvan-hatvanöt év felett meredeken emelkedik az epilepszia gyakorisága, különösen a halántéklebenyi változaté. Ez azt jelenti, hogy az agy egy körülírt területéről, egy gócból indul az epilepsziás működészavar, ami igen változatos rohamformákat eredményez, agyi területtől függően. Tehát ha idős hozzátartozónknál ismétlődő, átmeneti tudatzavar, emlékezetkiesés, beszédben, cselekvésben való elakadás, „filmszakadás” jelentkezik, gondoljunk az epilepsziára – emeli ki a szakember.

Az adjunktus kihangsúlyozza, ma már az epilepsziás betegek háromnegyede sikeresen kezelhető, korszerű gyógyszerekkel teljes tünetmentesség érhető el kínzó mellékhatások nélkül. Hazánkban a klinikai központokban modern, robotasszisztált sebészeti módszerek is elérhetők.

Megtudjuk, sok gyermekkorban kezdődő epilepszia úgymond elnőhető, ezt genetikai hajlamok is befolyásolják. Akinek magasabb a görcsküszöbe és genetikai típusú epilepsziában szenved, annál van egy „csúcs” a serdülőkor környékén, de utána a hajlam csökken, akár elhagyható lesz a gyógyszer, vagy igen minimális adaggal szinten tartható a betegség. Ez a kór negyven százalékban genetikus eredetű, a többi pedig agyi rendellenességhez, esetleg koponyatraumához köthető, az időskori epilepsziák közel fele pedig stroke-ot követően alakul ki, és agydaganatok is lehetnek epileptogének. Ezek kezelést igényelnek. – A jelenlegi módszerekkel a betegek döntő többségének sikeresen javítható az állapota. De milyen életet élhetnek az epilepsziások, mely szakmák nem javasoltak számukra? A doktornő elmondja, sajnos indokolatlanul alkalmaznak korlátozást életmódban, társadalmi területeken. A tünetmentes betegeknél minimális korlátozásra van csak szükség. A pályaválasztásban nagyon kevés az a szakma, ahol epilepsziás betegek nem vállalhatnak munkát, nem dolgozhatnak például hivatásos sofőrként, repülőgép-pilótaként, ácsként, a magasban vagy fegyveres testületeknél. De a közérzeten életmód-változtatással lehet javítani, hiszen igen ritka kórképek is léteznek. Igyekszünk elérni azt, hogy ezek a betegek is teljes életet éljenek megfelelő gyógyszeres kezeléssel – hangsúlyozza Szarvas Brigitta.

Hazánkban a Magyar Epilepszia Liga kezdeményezte, hogy február 14-ét, az epilepsziával élők világnapját tartsák meg, csökkentve a társadalmi előítéleteket, és osszák meg azokat a tudományos ismereteket, melyekkel a betegséggel kapcsolatban rendelkeznek.