A Veszprémi Törvényszék elnöke volt a Venőke Szalon vendége

A szalon februári vendége a Veszprémi Törvényszék elnöke, Némethné Szent-Gály Edit volt, akivel ezúttal is Herth Viktória művészettörténész, újságíró beszélgetett. Az egyetem E épületének nagytermében, a szépen terített asztalok mellett hamar kialakult a családias hangulat, örvendetes, hogy a Venőke elnöke, Törökné Katica ezúttal is köszönthetett először betérő vendégeket. Ez annak a jele, hogy folyamatosan növekszik a Szalon iránti érdeklődés.

Vadász ősök, balatoni kötődés

Megtudtuk a vendégről, hogy nevének „Szent-Gály” része nem a közeli Szentgálra utal, hanem a svájci Sankt Gallenre, ahonnan a családi legendárium szerint vadász őseik Magyarországra költöztek. A törvényszék elnöke Keszthelyen született és lakott az egyetemi tanulmányok megkezdéséig, a Balaton-parti városnál szebbet pedig elképzelni sem tudott. Jogászként férjével együtt úgy került Veszprémbe, hogy előzőleg alig ismerte a várost. De itt volt a munkahely (1998-ban lett bíró, előtte 1993-tól fogalmazó, 1997-től bírósági titkár), itt született három fiuk, s időközben a megyeszékhely is annyira átalakult, olyan szép lett, hogy ma már ő is veszpréminek vallja magát, és ahogyan fogalmazott, veszprémi nőként nagy örömmel jött el a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület meghívására a Venőke Szalonba. 

Érdeklődő fiatalként kihívásnak érezte ezt a pályát

Az elnök asszony kedvesen, közvetlenül, őszintén beszélt hol a családról, hol a munkájáról; Herth Viktória úgy keverte a kártyákat, hogy a beszélgetésre végig oda kellett figyelni. A vendég családjában korábban nem volt jogász, nyitott, érdeklődő fiatalként kihívásnak érezte ezt a pályát. Nem ijedt meg a hatalmas mennyiségű tananyagtól sem, szó szerint végigtanulta az egyetemi éveket. Igazi jogi munkának tartja az igazságszolgáltatást, ami nagyon felelősségteljes hivatás.

– Való-e egy nőnek, hogy csak az élet sötét oldalával találkozzon – hangzott a kérdés, amelyre az elnök asszony úgy válaszolt, hogy ez is egy szakma, egy hivatás, ami nemtől független, az illető személyisége, kompetenciája a döntő. Baj, ha egy bíró túlzottan bevonódik az ügybe, a tényszerűségre kell koncentrálni, meg arra, hogy működjön az igazság, a társadalmi igazságosság. Az eset összes körülményét kell értékelni, ami rengeteg szellemi energiát igényel. Bíróként úgy látja, a 2000-es évek elején jóval több ügy volt, mint manapság, az utóbbiak viszont sokkal bonyolultabbak, nehezebbek, s ez a bírótársak véleménye is. Ezért dolgoznak most feszítettebb tempóban a bírák, neki viszont igazgatási szempontból is nagy figyelemmel kell kísérnie az eljárási határidőket, az időszerűséget. Hatalmas felelősségről van szó, viszont maga az élet is felelősségek halmaza, húzta alá.

Nem lehet úgy dolgozni, hogy félünk

A sok munka mellett munkatársaival együtt értékelik a Veszprémi Törvényszék különleges helyzetét, hogy milyen történelmi helyen található, a várban, ahol szó szerint régészeti leletek találhatók a talpunk alatt. Úgy fogalmazott, számukra is feladat, kötelesség, társadalmi szerepvállalás visszaadni valamit a városnak, amely ilyen becsben tartja a törvényszékét. Hivatásuk nem veszélytelen, de ő bíróként úgy látja, a sötét indulatok, az elkeseredettség polgári ügyekben néha előbb felszínre bukkan, mint büntetőügyekben, egyébként pedig a bírósági szervezetben működik a jogorvoslati rendszer, aki elégedetlen az ítélettel, tovább mehet. 

– Nem lehet úgy dolgozni, hogy félünk, ha így lenne, nem is lennék alkalmas bírónak, tehát nem félek – adott bátorságot a Venőke Szalon hallgatóságának is Némethné Szent-Gály Edit, a Veszprémi Törvényszék elnöke.