Ma kilencvenhárom éve, Bándon született az egykori államfő

Címkék#országgyűlés #köztársasági elnök #mádl ferenc

Mádl Ferenc 1931. január 29-én, Bándon látta meg a napvilágot, azaz ma emlékezünk születésére. A Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a nemzetközi gazdasági és összehasonlító magánjog neves kutatója. Korábban tárca nélküli, majd művelődési és közoktatási miniszter, 2000 és 2005 között pedig a Magyar Köztársaság elnöke volt.

Benkő Péter

Mádl Ferenc 2000 és 2005 között volt a Magyar Köztársaság elnöke

Forrás: wikipédia

Elemi iskoláit Bándon és Szentkirályszabadján végezte, majd a Veszprémi Piarista Gimnáziumban (ma: Lovassy László Gimnázium) tanult. 1951-ben vették fel a Pécsi Tudományegyetemre, 1953-ban átkerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol jogi diplomát szerzett. 1961 és 1963 között a Strasbourgi Egyetem Nemzetközi Összehasonlító Jogi Karán vett részt posztgraduális képzésen.

Kezdetben bírósági fogalmazó, majd bírósági titkár volt, később a Magyar Tudományos Akadémia Hivatalának állam- és jogtudományi referense, később osztályvezetője, majd 1980-ig az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének főmunkatársa. Emellett 1971-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgári jogi és nemzetközi magánjogi tanszékének oktatója, s 1973-ban megkapta egyetemi tanári kinevezését. 1978-ban az egyetem Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatójává, 1985-ben a nemzetközi magánjogi tanszék vezetőjévé is kinevezték. Külföldi egyetemeken volt vendégprofesszor.

Leginkább azonban a politikában végzett tevékenységéről ismerjük, melybe a rendszerváltás után kapcsolódott be, amikor az Antall-kormányban kinevezték Európa-ügyi és a tudománypolitikáért felelős tárca nélküli miniszterré, ezt a tisztségét 1993. február 22-éig viselte, amikor művelődési és közoktatási miniszter lett. Tisztségét a Boross-kormányban is megtartotta. Közben 1990 és 1994 között a Tudománypolitikai Kollégium elnöke volt. Munkásságában fontos szerepet játszott a hazai oktatásügy és tudományos kutatás új, korszerű kereteinek, törvényi szabályozásának kialakítása. Privatizációs miniszterként 1990 és 1991 között az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnöki tisztét töltötte be. 1995-ben az akkori ellenzéki pártok többsége (Fidesz, MDF,KDNP) jelölte köztársasági elnökjelöltnek, az Országgyűlés azonban a kormányoldal (MSZP, SZDSZ) jelöltjét, Göncz Árpádot választotta újra. 1996 és 2000 között a konzervatív Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökeként tevékenykedett, emellett 1999 és 2000 között az Orbán-kormány tudományos tanácsadó testületének tagja volt. 2000-ben a FKgP volt jogosult köztársasági elnököt jelölni, ők szintén Mádl Ferencet jelölték, akit június 6-án, a harmadik fordulóban megválasztottak. Egy köztársasági elnöki ciklust vállalt, 2005-ben hivatalát átadta utódjának, Sólyom Lászlónak.

Mádl Ferenc 2011. május 29-én hunyt el, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben helyezték örök nyugalomra.