Ma alig látható a Balatonnál a nagy kárókatona, tavaly lőtték őket

A miértre az Agrárminisztérium sajtóirodájától kaptunk választ. Mint lapunk megkeresése nyomán írták, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság évről évre elvégzi a nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) téli szinkronszámlálását. Az eredmények alapján a 2023/2024-s év telére nem csökkent a kárókatona-állomány a korábbi telekhez képest. A csapatok sokszor messze vadásznak a partoktól, így nehezen észrevehetők. Ezenkívül az idei télen sokáig nem fagytak be a Balaton környéki egyéb vizes élőhelyek, így a csoportok ott is vadászhattak és gyülekezhettek, ezáltal kevésbé koncentrálódtak legnagyobb tavunk vizére.

Eszerint a téli invázió veszélye még nem múlt el. Jó tudni, hogy a problémát jellemzően nem az itt fészkelő, hanem a téli vonulás alkalmával hazánkba érkező példányok okozzák, amelyek számára a be nem fagyott vizek remek vadászterületet jelentenek. A nagy kárókatona a tógazdasági haltermelésben, a Balaton halállományában nagy, nem csak gazdasági, hanem természetvédelmi szempontok alapján is beavatkozást igénylő károkat képes okozni. Míg régebben, a hazánk kontinentális éghajlatára jellemző telek idején vizeink befagytak, az északról érkező madarak átrepültek felettünk. Azonban ennek elmaradása folytán egyre több nagy kárókatona tölti nálunk a téli hónapokat, és sok esetben a sirályokkal együtt lakomáznak. Sokatmondó, hogy egy nagy kárókatona legalább napi fél kilogramm halat fogyaszt el, ami a Balatonon a süllő, a balin, a garda és egyéb keszegfélék állományát veszélyezteti, a vadászat miatt sérült halak pedig betegségek terjesztői lehetnek.