Jó reggelt, Veszprém vármegye!

Marcel Proust francia író Az eltűnt idő nyomában című hétkötetes regényfolyama 1913-ban látott napvilágot. A mű központi témája az idő és annak hatása az egyénre, a társadalomra. A regény bemutatja, hogy miként módosul a test, a személyiség, az ízlés, a divat, a világnézet az idő múlásával. Az emlékezés legjobb példája a regényben az, amikor a narrátor beleharap egy süteménybe, és az íz hatására visszatérnek gyerekkora emlékei, amelyek az elveszett idő részei. Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy volt egy gimis évfolyamtársam, aki február 29-én született, és ha jól számolom, idén lesz 13. Persze nem, de mégis, hiszen szökőév van. Az idő tényleg gyorsan múlik. Egyesek szerint azért, mert minél régebb óta élünk rutin szerint, annál gyorsabbnak érzékeljük az idő múlását. Lehet, hogy régen minden jobb volt, és tovább is tartott?