Huszonnégy évesen ítélték halálra a veszprémi forradalmárt

Berta József Veszprémben született, menhelyi gyerekként nevelkedett, majd iskolái elvégzése után megházasodott, és két gyermeke is született. 1954-ben hívták be sorkatonai szolgálatra, a forradalom lángja már Várpalotán érte – mondta el megemlékező beszédében a Szent Imre utcai emléktáblánál Vaszily Zsolt. 

A Palotai Turul Társaság elnöke felidézte, Berta 1956. október 25-én elhagyta alakulatát, s bekapcsolódott a helyi eseményekbe. Részt vett a tüntetésben, és néhány katonatársával jelen volt a szovjet emlékmű ledöntésénél, majd a pártház elfoglalásánál, ahonnan a tüntetők fegyvereket is zsákmányoltak. Miután egy áthaladó szovjet tehergépkocsiból tüzet nyitottak a civilekre, a forradalmárok barikádokat emeltek a 8-as főúton. Berta egy golyószóróval foglalta el a tüzelőállást. Hamarosan három szovjet tehergépkocsi érkezett, s nyomban tüzet nyitott. A barikádnál tűzharc tört ki, a három tehergépkocsiból kettőt kilőttek, összesen 13 szovjet katona vesztette életét Várpalotán. 

A forradalom leverése után a társaival a közeli erdőbe vonult vissza, azt tervezték, hogy folytatják a harcot, végül azonban az egység feloszlott, többen külföldre menekültek. Berta Józsefet 1957 februárjában tartóztatták le. Első fokon szervezkedés vezetése vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd a legfelsőbb bíróság ezt halálos ítéletre súlyosbította. 1958. január 2-án végezték ki. Emlékét 1996 óta őrzi márványtábla a Szent Imre utcában, ahol a megemlékezés koszorúzással zárult.