A fények ünnepe a pápai zsinagógában

A hanuka eleinte közösségi ünnep volt, ám napjainkban inkább családi jellege erősödik. Az égő gyertyákat az ablak közelébe helyezik, hogy fényük hadd világítson kifelé is. A hanukai lámpás apró gyertyái legalább fél óráig kell hogy égjenek. Ez az ünnep a téli estéken különösen meghitt és sok vidámsággal teli. A gyerekek trenderlivel (hanukai pörgettyű) játszanak, olajban sült finomságokat kapnak és hanukai dalokat énekelnek, a nők pedig Hannára és hét fiára emlékeznek, akik inkább a mártírhalált választották, mintsem hogy megszegjék Isten törvényét és leboruljanak az idegen istenségek előtt. Az elmúlt évtizedekben ezen az ünnepen ajándékot is kapnak a zsidó gyerekek, mert a karácsonyt megünneplő keresztényekkel szemben rossz érzés lenne nekik, ha ők nem lennének megajándékozva.

Az ünnepségen a megjelenteket Schmidt Orsolya elnök köszöntötte, majd Mayer Attiláné olvasta fel Hanna meséjét, ezt követően az egyesületi tagok, illetve a városban élő meghívott külföldiek gyújtották meg a hanukai gyertyatartón, a hanukián a négy gyertyát. Schmidt Orsolya elmondta, a rendezvényre felekezeti hovatartozás nélkül vártak minden érdeklődőt, volt közös éneklés, zene, játék gyerekeknek, forró tea és fánk is. 

– A hanuka szó jelentése: felavatás. Ez az ünnep az Örökkévaló és a zsidó vallás győzelmét és az asszimiláció megállítását hirdeti. Napjainkban nagy szükség van a hitre, a fényre és az összefogásra, mert Izrael földjén most is háború dúl. Mindennap eggyel több gyertyát gyújtunk, így a nyolcadik nap végére minden gyertya égni fog, így haladunk a szentség felé, így növekszik a bizalmunk és reményünk abban, hogy a zsidó nép összetart, és hitében és a közösség erejében bízva együtt ünnepelhetünk – fogalmazott az egyesületi elnök.