2023.11.24. 19:00
Természetközeli állattartás, jobb minőségű hús
A húsfogyasztás egy főre jutó mennyisége sokáig a társadalmi jólét egyfajta fokmérője volt, és bizonyos szempontból ma is annak számít. A táplálkozás az első dolog, amire az emberek költenek, és a vegán, illetve vegetáriánus trendek ellenére is egyre többen fogyasztanak rendszeresen húst, sajtot és tejtermékeket.
A természetközeli környezetben tartott állatok, a fajukra jellemző viselkedési formák szabad gyakorlása mellett, humán élelmezésre alkalmatlan növényi alapanyagokat alakítanak át jó minőségű állati termékké, hússá és tejjé
Fotó: Szijártó János
Ezzel foglalkozik legutóbbi felmérésében, elemzésében az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, amelyben egyebek között összeveti az iparszerű állattartást a természetközelivel.
Nyilvánvaló, hogy a iparszerű állattartásból származó élelmiszer a növekvő hús-, tej- és tojásigényt igyekszik minél olcsóbban, minél nagyobb hozamokkal kiszolgálni, s talán éppen emiatt az egyik legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező mezőgazdasági ágazat, amely ráadásul komoly etikai kérdéseket is felvet a természetidegen tartásmód és az állatokkal való bánásmód miatt. Ezzel szemben a természetközeli környezetben tartott állatok, a fajukra jellemző viselkedési formák szabad gyakorlása mellett, humán élelmezésre alkalmatlan növényi alapanyagokat alakítanak át jó minőségű állati termékké, hússá, tejjé, miközben fenntartják a legeltetett gyepterületek sokszínű élővilágát és kiemelkedő természeti értékeit. Rádásul a természetközeli állattartás sokkal jobb minőségű húst eredményez.
Erről Tóth György hegymagasi állattenyésztő beszélt lapunk érdeklődésére, kiemelve a két módszer végterméke között a különbséget. Mint mondta, tapasztalatai szerint a nagyüzemi állattartás velejárója minőségromlás. – Az állatok húscélú hasznosítása ugyanis a gyorsabb megtérülés miatt eleve rövidebb időszakra korlátozódik. Jellemző a túletetés, a viszonylag szűk élettér miatti kevesebb mozgás, és a mesterségesen, vitaminokkal, különböző takarmányokkal kikényszerített súlygyarapodás. A hirtelen növekedés már eleve minőségromlást hoz, míg a természetes körülmények közötti állattartás esetében a fajok adottságainak megfelelő ütemű a fejlődés, amihez a szükséges mozgástér is megvan. Ha a két módszert összevetjük, elég egyértelmű, hogy mi okozza a minőségbeli különbséget hús és hús között – hangsúlyozta Tóth György.
Ezzel egybecseng az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közleménye, amely a helyi, fenntartható állattenyésztés fontosságára, a tudatos táplálkozásra, valamint a szabad tartású, ökológiai gazdálkodásból származó állati termékek előnyeire hívja fel a figyelmet. Úgy vélik, a fenntartható állattartás fejlesztése kulcsfontosságú egy jövőálló élelmezési rendszer kialakítása szempontjából. Az állattartásnak olyan megoldásokra van szüksége, amelyek egyszerre biztosítják az állatok jólétét, minimalizálják az állattartásból származó negatív környezeti hatásokat, miközben kiváló minőségű élelmiszertermelést tesznek lehetővé. A megoldásokhoz érdemes ötvözni a jól bevált, hagyományos módszereket a tudományos kutatások eredményeivel és az innovatív technikai eszközökkel.