Tapolcáról a világűrbe: a Hold az emberiség következő kontinense lesz

Az elhangzottakból kiderült, hogy a villamosmérnök vendég édesapja Simonyi Károly professzor munkatársa volt és ő, Ferencz Csaba alapította meg az első, űrkutatással foglalkozó diákkört a Műegyetemen. 

− Ebbe beleszülettem, már a kiságyamból egy rakétát nézegettem. Az egyetemen akkor még kevés lány tanult ilyen vonalon, de azóta emelkedik a számuk, ez jó dolog - vallotta Ferencz Orsolya. Beszélt arról, hogy az űrkutatással hazánk nem annyit foglalkozott az elmúlt évtizedekben, mint más országok, pedig a világűr határát jelző vonalat Kármán Tódorról nevezték el, és az egész világ Kármán vonalként hívja. 

− A békés célon túl sajnos van más is, emiatt sosem kapunk teljes képet arról, hogy egy-egy űreszközt ki küldött fel és miért. Ugyanez igaz a Holdra is, amellyel kapcsolatban még többet kíván tenni az emberiség. Komoly disputák terepe már, hogy ki mit tehet ott meg majd, de hogy jártunk ott, az nem kérdés. Az eszközeink ott vannak, ha nem is hiszi el ezt mindenki. Mindent megkérdőjelez a mai világ, ez a közösségi médiatérnek is köszönhető és felmerül a kérdés, hogy szabad-e nélkülözni a lexikális tudást. Véleményem szerint nem. Akinek semmilyen lexikális tudása nincs, azzal bármit el lehet hitetni kellően jól tálalva – mondta az aktuális talányokról szólva a miniszteri biztos.

Szólt az űrszemétről is, amely nagyrészt arany, nikkel, cink, de ott már felesleges és megoldatlan, hogy mit kezdjenek vele. 1957-ben került fel az első ember alkotta tárgy és mára több, mint kilencezer műhold üzemel a fejünk fölött. Az egy centiméternyi, vagy kisebb törmelék milliószámnyi mennyiségben kering a Föld körül nagyon nagy sebességgel. Nincs megoldva a jövője jogi szabályozással és fizikailag sem. Miközben a műholdak ütközése sem példa nélküli már, hazánkban nagy érdeklődés kíséri a témát, hogy mit kezdjünk az űr forgalommal a Földtől számított 20 kilométer és 100 kilométer között, illetve afölött. Húsz kilométeres határig tisztázottak a jogok, de a világűrben ez még nem megoldott, miközben már jön a következő fejezet, a Hold. Az az emberiség következő kontinense lesz, a programok 2028 és 30 közé vannak tervezve az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Ügynökség közös programjai és az orosz és kínai közös program tekintetében egyaránt. Az egyetlen nagyjából ratifikált szabály az 1967-es világűr egyezmény, amelyben lefektették például, hogy minden csak békés célra használható. De hogy ezt milyen hatásfokkal érvényesítik, azt a Föld felszíni világpolitikai konfliktusokon is látszik. 

– tette fel a kérdést Ferencz Orsolya. 

Elhangzott még többek között, hogy a törmelékfelhők komoly problémákat okozhatnak, például az adatforgalmat zavarják. 2022. február 24-én hajnalban indult el az orosz támadás az ukránok irányába, de ekkor a németországi szélkerék farmok egy része vezérelhetetlenné vált, mert ugyanazon a műhold rendszeren érkezett hozzájuk a jel, amelyet az ukránok is használtak. Azonnal érkezett egy kibernek is nevezhető beavatkozás. Az ilyen területekre egy országnak, egy szövetségnek, mint az Európai Unió, saját szuverenitási védelme érdekében gondolnia kell. Pillanatok alatt olyan szolgáltatás kiesés alakulhat ki, amely mélységében érinti a világgazdaságot. 

− Az unió egyik előkészített programcsomagja az űr szabályozási kérdéskör, amelyet várhatan a jövő évben vitatnak meg. Szó lesz arról, hogy például hova helyezi magát e téren az unió, versenyben van-e még. Az élen van az arab öböl országai mellett Kína, Törökország, India hamarosan embert juttat fel a világűrbe. Izraelnek saját Hold programja van, többedik küldetésük megy a Holdra. Távolkelet, Japán, Szingapúr is ott van az élmezőnyben, Európa pedig kapaszkodik, hogy egyáltalán dobogón legyen - magyarázta a miniszteri biztos.

Leszögezte, hogy nem lehet kiváltani az emberi képességeket automatizálással és fordítva sem. Ez két, teljesen egymás mellett létező terület. Attól, hogy az egyikben valaki nagyon jó, nem biztos, hogy a másikban is az. Nem azt kell nekünk, Magyarországnak elérnünk, hogy mindenünk legyen: hordozórakétánk, űrállomásunk, műhold flottánk, hanem azokat a kitörési pontokat kell megtalálnunk, ahol nélkülözhetetlenek vagyunk, vagy a piacra tudunk dobni valamit, ami másnak is kell. Tisztában kell lennünk a képességeinkkel, mert ez a piac egyre nő. 2030 és 40 között ezer milliárd dollárra teszik a közvetlen űripari bevételt, szolgáltatás nélkül. 

− Nekünk negyven űripari cégünk van, tehát van még mit tennünk, miközben mi voltunk ezen a területen az egyik alapító ország. A Holdon 1972 óta nem jártunk, de most már álladó jelenléttel lesz ott egy bázis. Ki kell építeni egy komplett ökoszisztémát és ez megtörténik. Állandó keringő műholdak biztosítják majd a navigációs hálózatot, a Föld és a Hold között kommunikáció lesz. Ha Magyarország addigra beszállító tud lenni, a jövő piacára tesszük be a lábunkat − hangsúlyozta Ferencz Orsolya.

A Polgári Szalon idén még két előadást tervez és jövőre havi rendszerességgel egyet-egyet.