Nehéz helyzetbe kerülhetnek a bortermelők

Álláspontjuk szerint a kötelező visszaváltási rendszer szabályrendszere a jelenleg ismert formában végrehajthatatlan, és közvetlenül a kis- illetve a közepes bortermelők eltűnését, a nagy bortermelőknél pedig a nyereség elvesztését jelenti. Úgy vélik, mindez a vidéki családok megélhetését veszélyezteti és a munkahelyek elvesztését eredményezheti.
A rendeletben foglalt szabályok alapján a kötelezően visszaváltási díjas termékek körébe tartozik majd a tej- és tejalapú italtermékek kivételével minden üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos, egy deciliter és három liter közötti űrtartalmú italtermék, így az ebbe a kategóriába tartozó borászati termékek csomagolása is. A rendelet hatálya a belföldön forgalomba hozott visszaváltási díjas termékekre és e termékekkel kapcsolatos tevékenységekre terjed ki. Az új szabályozás alól mentességet kapnak azok a borászatok, ahol az így kiszerelt termékek mennyisége nem haladja meg éves szinten az ötezer darabot.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint az új magyar hulladékgazdálkodási szabályozás nem veszi figyelembe, hogy az üvegpalack a legkevésbé környezetszennyező csomagolóanyag, mivel végtelenszer újrahasznosítható, és akár évszázadok múlva is készíthető belőle üveg. - A rendszer kontraproduktív, mivel a műanyagok felhasználásának ösztönzésével veszélyezteti a valós zöld célokat. A szabályozás jelen formájában indokolatlanul gerjeszti az inflációt, a különböző díjtételek közül jelenleg csak a visszaváltási díj mértéke ismert. Az összes többi díjtétel ismeretlen, így nem tudni, mennyi költség, ezáltal fogyasztói árnövekedést fog eredményezni. A drágulás várhatóan további fogyasztáscsökkenéshez vezet, rontja a versenyképességet, összességében bizonytalanná teszi az ágazat jövőjét. A szabályok gyakorlatba ültetése, a havi adatszolgáltatás mellett a kétféle negyedéves, valamint az éves adatszolgáltatás indokolatlan adminisztratív terheket jelent az ágazat szereplői számára. A túlzott adminisztrációs terhek bevezetése ráadásul ellentétes a kormányzat deregulációs programjával - áll a HNT közleményében. Meggyőződésük, hogy a jogszabály további tárgyalásokat, módosításokat igényel, hiszen ebben a formában az Európai Unió hagyományos bortermelő tagországai közül csak Magyarországon vezették be, versenyhátrány okozva az ágazat szereplői számára a bel- és külpiacokon egyaránt. Összességében még két tagországban, Romániában és Horvátországban van hasonló rendszer.
Az előző években elért könnyítéseket, így a jövedéki törvénybe és a környezetvédelmi termékdíj rendeletbe bekerült speciális szabályokat, valamint a reprezentációs adó esetén ebben az évben hozott módosítást üdvözölte az ágazat, a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) a szakmai egyeztetéseknek köszönhetően az ágazat tekintetében a tervezettnél kedvezőbb formában került a szabályozásra, azonban együttesen az EPR/DRS bevezetése jelentősen növeli az ágazat adminisztratív és pénzügyi terheit – áll a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa közleményében.