A szabadság napja – Városi megemlékezés Pápán

A 67. évforduló tiszteletére szervezett emlékünnepség koszorúzással kezdődött Kiss Zoltán honvéd alezredes Deák Ferenc utcai, majd Katona István, a Forradalmi Tanács elnökének Márton István utcai emléktáblájánál. Az ünnepi műsor a Jókai Mór Művelődési Központ színháztermében folytatódott, ahol Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa mondott emlékbeszédet.

- Forradalmaink szabadságharcok voltak, melyeket a túlerő levert ugyan, de legyőzni nem tudott - mondta az emlékezőknek a szónok. - 1956-ban az akkori világ legnagyobb hadserege taposta a pesti utcát, részvét és kérdés nélkül lőtték halomra fiataljainkat, a nőket, az időseket és a harcképes férfiakat egyaránt. De honvédőink nem adták fel a reményt és a küzdelmet sem, hittek abban, hogy az igazság győzni fog, hogy az öreg Európa, melyet évszázadokon keresztül védett ez az ország és ahová tartozónak érezték magukat, megsegíti őket. Nem így lett, őseink népmesei hősként vívták harcukat, és szép lassan kivéreztek. A világtörténelem egyik legtisztább és legigazabb küzdelmében buktak el, amelyet a megtestesült gonosz ellen vívtak, de nemzetünk nem győzetett le akkor sem. Ha így lett volna, ma nem lennénk itt. Ugyanis ami 1956 novembere után következett, nem lehetett volna túlélni izzó elszántság és akarat nélkül, a megkérdőjelezhetetlen ősi tudás nélkül, hogy a gonosz végül elnyeri méltó büntetését.

Borvendég Zsuzsanna ezután arról beszélt, hogy Pápa város polgárai is megtették, amit megkövetelt a haza, hiszen október 26-a és 27-e között megalakult Pápa Város Forradalmi Tanácsa, amelynek vezetőjévé a korábbi szolgabírót, Katona Istvánt választották, akit a megtorlás során öt év szabadságvesztésre ítéltek pusztán azért, mert igyekezett méltóvá válni az őt megválasztó emberek bizalmához.

- Sokan próbálkoztak már az évszázadok során azzal, hogy megtörjenek, elnémítsanak, beintegráljanak, jelentéktelenné tegyenek minket, de a kádárizmus pribékjei voltak az elsők, akiknek majdnem sikerült is. Az egykori Pesti srácok és a lánglelkű forradalmárok szellemisége táplálja bennünk a lelket ma is, tőlük kapjuk az erőt, hogy szembeszálljunk a hamis eszmékkel, amelyekkel ismét gyökereinket támadják – fogalmazott a történész.

A beszédet követően a Pápai Vadvirág Néptáncegyüttes „… Alvadó Emlékezet..” című táncszínházi előadása elevenítette fel a történelmi eseménysorozatot, tette mindezt egy hithű rendszerpárti újságíró groteszken túlzó szemüvegén keresztül, aki a rendszer lelepleződésekor belehal a csalódásba. A megemlékezés ezt követően a Magyar Pieta szobornál koszorúzásával és főhajtással ért véget.