Miként lehetne tisztább a Balaton vize?

Erről volt szó azon a bejáráson, amelyet Kapolcson rendezett az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A Preventív intézkedések a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszú távon fenntartható kezelésére című projekt előrehaladását bemutatva Csurgai-Horváthné Kiss Henriett, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője arról beszélt, hogy a Balatont érő terhelések enyhítésére az elmúlt három évtizedben számos intézkedés történt. Olyan műszaki létesítmények, nádas szűrőmezők, sankolók, uszadékfogók épültek, amelyek alkalmasak a hordalék és a felgyülemlett szerves tápanyagok visszatartására. A projekt keretében ezen műszaki létesítmények reaktiválása, rekonstrukciója történik, hogy funkciójukat a jövőben is maradéktalanul be tudják tölteni. Emellett a projektben érintett hat kis vízfolyás – a Lovasi-séd, a Kéki-patak, az Örvényesi-séd, a Burnót-patak, az Eger-víz és a Cinege-patak – torkolati szakaszán a meglévő hordalékfogók, uszadékfogók felújítása, új műtárgyak építése, mederburkolatok rekonstrukciója már megvalósult, valamint elkészült a Lesence nádas szűrőmezejéhez hasonló feladatot ellátó Lovasi-tározó rehabilitációja. A létesítmények műszaki átadás-átvételi eljárása idén augusztusban megkezdődött.

Az Eger-víz Kapolcson áthaladó szakaszát bejárva a résztvevők amellett, hogy pillanatképet kaptak a páratlan szépségű völgy turistacsalogató látványosságaiból, megismerkedhettek a projekt céljaival, eredményeivel is. A kiránduláson Csábi Erzsébet Erika, a Veszprém vármegyei szakaszmérnökség képviselője a vízfolyással kapcsolatban osztott meg információkat. A mintegy 2,8 km-es túra egyik állomása a falumalom volt, ahol Márta István, a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet elnöke az egyletről, az Eger-vízről, a malmokról beszélt.