Javítják a Balatonba befolyó vizek minőségét

Az elmúlt három évtizedben számos intézkedés történt ez ügyben – tudtuk meg a településen rendezett sajtónyilvános projekt helyszíni bejárásán, amelyen a megvalósításban együttműködő hatóságok, szervezetek és vállalkozások is részt vehettek. Csurgai-Horváthné Kiss Henriett, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője elmondta, hogy a cél érdekében különféle műszaki létesítményeket hoztak létre, amelyek alkalmasak az érkező hordalék és felgyülemlett szerves tápanyagok visszatartására. A létesítményeknek a reaktiválása, rekonstrukciója ugyancsak elengedhetetlen, hogy funkciójukat a jövőben is maradéktalanul be tudják tölteni.

Az északi parton a Tapolca-, Lesence-, Kétöles- és Világos-patak, a Középvízi-csatorna és a Nemesvitai-övárok a Lesence nádas szűrőmezővel kiegészülve alkotja a Lesence vízrendszert, amely egyfajta szűrő funkciót lát el. A Tapolcai-medence vizei a szűrőmezőre kormányozhatók, ahol megfelelő tartózkodási idő és a növényzet tápanyagfelvétele miatt a szűrőmezőről kifolyó vizek minősége kedvezőbb. A vízrendszer létesítményeinek felújítása és a nádas szűrőmező reaktiválása folyamatban van, mely révén a tápanyag-visszatartás hatásfoka és így a vízminőség-védelmi funkció is számottevően javulni fog. 

A Balaton vízminőségének hosszú távú védelme, a vízminőség javítása elképzelhetetlen a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer megfelelő működése nélkül. Ezért a projekt egyik fő eleme a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer zsilipjeinek teljes körű építészeti, gépészeti és villamos felújítása. A kivitelezési munkák sikeresen befejeződtek, a létesítmények műszaki átadása 2023 márciusában megtörtént.

Emellett a projektben érintett hat kis vízfolyás torkolati szakaszán a meglévő hordalékfogók, uszadékfogók felújítása, új műtárgyak építése, mederburkolatok rekonstrukciója szintén megtörtént a Lesence nádas szűrőmezőhöz hasonló feladatot ellátó Lovasi-tározó rehabilitációjával együtt. A létesítmények műszaki átadás-átvételi eljárása idén augusztusban megkezdődött. A tó tápanyagterhelésének és a vízminőség-védelmi létesítmények hatásfokának folyamatos nyomon követése érdekében a tavat tápláló vízfolyásokon vízmennyiségi és vízminőségi monitoringállomások is létesülnek. A mintegy 2,8 kilométeres túra Kapolcson, a Harcsa Veronika udvarnál indult és Vigántpetenden ért véget. A bejárás során a résztvevők átfogó képet kaptak a projekt céljáról és jelentőségéről az Eger-vízen elvégezett beavatkozások bemutatásán keresztül.

Amint elhangzott, a vízfolyás egy területén, a jobb parton a meglévő mederrel párhuzamosan új mederszakaszt, úgynevezett ikermedret alakítottak ki. A régi mederben vízépítési terméskőből kőbukó épült, amely nagy vizek esetében a vizet a régi, „normál” vízmennyiség esetén az új mederbe tereli. A régi mederszakaszon a meglévő meder mélyítésével egy természetes iszapfogót alakítottak ki. A régi mederszakasz alsó részén az új meder megközelítését biztosító úthoz egy áteresz épült tiltó táblás elzárási lehetőséggel. A rendszeres tisztítási és karbantartási feladatok elvégzését a vízfolyás mentén 328 méter hosszban szórt, tömörített zúzott kő stabilizációval kialakított burkolt fenntartó út biztosítja. A patak szigligeti szakaszán vízminőség- és vízhozammérő monitoringállomás is létesült.