Fát ültettek Schweitzer József országos főrabbi emlékére

Ma a kapu Holokauszt-emlékmű. A zsidó iskola épülete réges-rég nem létezik, mint ahogyan a szocializmus városfejlesztési lázában – a régi Veszprém nagy részével együtt – eltörölték a föld színéről a szülőházat, az anyai nagyapa, Hoffer Ármin rabbi, a „tata” fatornácos otthonát és a zsinagógát is. Nagyrészt tehát csak az emlékezetben maradtak meg a gyermekkor helyszínei – de oda befészkelték magukat, és a későbbi évtizedekben megannyi anekdotában kerültek elő családi, baráti körben. A faültetés alkalmából a néhai országos főrabbi fia, Schweitzer Gábor említett is ezek közül néhányat. Hiába került azután Schweitzer József Pécsre, majd Budapestre, soha nem feledkezett meg arról, hogy honnan jött. A rendszerváltás környékén is az ő hathatós segítségével alakult újra a veszprémi zsidó hitközség. Van abban valami elrendeltetett, hogy alig egy hónappal a 2015 februárjában bekövetkezett halála előtt éppen az utóbbi tagjainak körében töltötte utolsó hanukáját.

Noha Schweitzer József fizikai valójában már nem segíti hitsorsosait, a szelleme nagyon is elevenen él. A Kirschner Péter vezette Magyar Zsidó Kulturális Egyesület aktívan ápolja az emlékét, aminek egyik jeléül most emlékfát ültettek az emlékműtől pár lépésnyire. A kis, bensőséges hangulatú ceremóniával vette kezdetét idén a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület néhány éve elindított Sétafesztiválja, amelynek keretében az érdeklődők megismerhetik Budapest, Veszprém, Balatonfüred, Inota, Pápa és még számos település zsidó kötődésű emlékeit, megidézve a gazdasági, kulturális és tudományos életben egykor igen fontos szerepet játszó személyiségeket ugyanúgy, mint az egykori zsidó kisemberek világát.