Beköszöntött a zsidó újév

Gazdag és változatos programmal készült az egyesület a kulturális napra, melynek keretében Schmidt Orsolya elnök köszöntötte a megjelenteket, aki elmondta, a szeptember 15-én beköszöntött új esztendő egy egész hónapos nagyünnepi időszakot nyitott meg, mely magában foglalja az engesztelés napját, a sátrak ünnepét és az azt lezáró Smini Áceretet, mely során visszaköltöznek a sátrakból a házba, és elhangzik az esőkérő ima. Az őszi ünnepsorozat a Tóra örömünnepével zárul, amikor befejezik, majd rögtön újra el is kezdik a Tóra olvasását.

– A kulturális napokat 2018-ban rendeztük meg először az 1846. szeptember 11-ei zsinagógai avatáshoz kapcsolódva, idén ez egybeesik a zsidó naptárak őszi nagyünnepeinek kezdésével – tájékoztatott az egyesület elnöke. – A vallás szerint ilyenkor újítjuk meg az Örökkévalóval kötött szövetséget a világ létezésére és újjáteremtésére. A hagyomány szerint ebben az időszakban Isten előtt kinyílik a három könyv: a jó, az Élet, a rossz, a Halál és a Köztesek könyve, amelyből az egyikbe mindenki be van írva. Az újév után tíz bűnbánó nap következik, ennyi idő áll rendelkezésre, hogy változtassunk azon, hogy cselekedeteink által melyik könyvbe kapunk pecsétet. Az ünnepi időszak nemcsak az örömről, a finom falatokról szól, hanem az elmélyülésről, a magunkba nézésről, a cselekedeteink és lelkiismeretünk vizsgálatáról, a bocsánatkérésről. E sokszínű érzelmet mi is tükrözhetné jobban, mint a zene? – tette fel a kérdést Schmidt Orsolya.

A rendezvény részeként Mógor Dorka fuvola- és Mógor Dávid klarinétjátékát hallgathatták meg a zsinagóga vendégei, zongorán Németh-Vékes Erzsébet kísért, majd Raáb Gábor kántor, operaénekes és Neumark Zoltán zongoraművész adott az ünnep köszöntésére koncertet. A program részeként Schmidt Dezsőné gyűjtötte össze a fontos és érdekes újévi szokásokat, a fesztivál zárásaként Dicsőséges nagyurak 1848… az Isten velünk vagyon címmel Lőw Lipót hajdani pápai rabbi forradalmi beszéde nyomán táncszínházi előadást láthattak az érdeklődők.

Schmidt Orsolya elmondta, az ünnepi időszak legfontosabb jelképei a kerekre font kalács, amit mézbe mártanak annak reményében, hogy édes évük lesz. Nem hiányozhatott a teljesség szimbóluma, az alma sem, amit szintén mézzel öntöttek le.