Nagy károkat okoz a nagy kárókatona, a Balatonnál is lövik őket

A problémát jellemzően nem az itt fészkelő, hanem a téli vonulás alkalmával hazánkba érkező példányok okozzák, amelyek számára a be nem fagyott vizek remek vadászterületet jelentenek. A nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) mind a tógazdasági haltermelésben, mind a Balaton halállományában nagy, immár nem is csak gazdasági, hanem természetvédelmi szempontok alapján is beavatkozást igénylő károkat okoz. Míg korábban, a hazánk kontinentális éghajlatára jellemző telek idején vizeink befagytak, a madarak átrepültek felettünk. Azonban ennek elmaradása folytán egyre több nagy kárókatona tölti el nálunk a téli hónapokat, és sok esetben a sirályokkal együtt csapnak nagy lakomákat. A nagy kárókatona legalább napi fél kilogramm halat fogyaszt el, így egy téli napon a Balatonon akár egykamionnyi haltelepítés mennyiségét pusztíthatják el. Az általuk okozott kár nemcsak az elfogyasztott napi halmennyiségben mérhető, hanem a vadászat során megsebesített halak megbetegedésében és a növényvilágra gyakorolt negatív hatásban is. A Balatonon a süllő, a balin, a garda és egyéb keszegfélék szerepelnek leggyakrabban az étrendjében. 

Egyébként kifejezetten okos madarakról van szó: csoportos vadászatuk során roppant intelligens manőverekkel terelik a hideg vízben összeállt „vermelő" halcsapatokat. Ez azért is probléma, mert a mozgásra kényszerített, összezsúfolódott halállomány saját magát is akár végzetes helyzetbe hozhatja, ráadásul rendellenes összetömörülésükkel a víz felső rétegébe kényszerült egyedek megfázhatnak.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tájékoztatása szerint tavaly összesen 1808 darab nagy kárókatonát lőttek ki a társaság dolgozói a Balatonnál engedélyezett helyszíneken, valamint a kezelésünkben lévő tógazdaságokban.