Veszprém és Fejér vármegyei lovas barátok találkoztak Ősiben

Különböző lovasegyesületekből jöttek, de már több mint tíz éve alkotnak egy csapatot lovas baráti társaságként. Az bennük a közös, hogy mindenki saját lóval büszkélkedhet, van, aki többel is. Lovaik a hobbijuk, de életük része is. Mindenki a főállása mellett foglalkozik az állatok tartásával. Nagyon büszkék arra, hogy lovaikat saját maguk tartják, senki sem vesz igénybe bértartást.

A Várpalotáról, Berhidáról, Polgárdiból, Sárszentmihályról, Sárkesziről, Úrhidáról és Nádasdladányból érkező csapattagok rendszeresen összejárnak az év folyamán. Év közben közös túrákra, lovas kirándulásokra indulnak együtt, a Bakonyba vezető túráik rendszeresek. Rendezvényeken is részt vesznek, legfőképpen hagyományőrző programokon, ahol műsort is előadnak. A rendezvénynek megfelelően öltöznek be huszárnak, betyárnak, de akár labancnak is. 
Jókedvüket és humorukat egy percig sem rejtik el. A kérdésemre, hogy miért lovagoltak el idáig ebben a hideg időben, azt felelik, eljöttek otthonról, mert félnek az asszonytól. Betyár egy társaság. 

Sokszor összejönnek, és mivel nagy a távolságra élnek egymástól, valahol félúton találkoznak és tábort vernek egy-egy találkozó alkalmával, mint ezúttal ts tették egy évbúcsúztató ebédre és beszélgetésre. Az elfogyasztott étel után hamar hazaindulnak, igyekeztek még napnyugta előtt hazaérni. Van, akinek 25 kilométert kell lovagolnia hazáig.