Egyre népszerűbb a Darwin-díjat érdemlő robbantás és Bobi, a Cel-eb

Tavalyelőtt fél év alatt mintegy 34 ezren látogattak el a cseszneki várba, akkor csak júniusban nyitott ki, és azért keresték fel sokan, mert a Covid miatti bezártság után rengetegen vágytak ilyen lehetőségekre. A múlt évben összesen 35-40 ezren járták be a bakonyi erődítmény maradványait, tehát forgalom stabil. Erről Amberger Dániel várkapitány számolt be lapunknak. Úgy véli, munkatársaival együtt elégedett lehet ezzel, igaz, szerette volna, ha 2022-ben elérik az ötvenezres látogatószámot, de várhatóan nagy előrelépést tehetnek hamarosan e téren, ugyanis épül a vár tövében egy lovagfalu. Ez csak tovább növeli majd az érdeklődést, ami megmutatkozott nyáron, Zsigmond király ünnepén, amikor a turisták és a helyiek képzeletbeli időutazását jelmezesek, fegyveres, zenés bemutatók segítették. Ekkor ingyenesen léphetett be mindenki az öreg falak közé, egy nap alatt több ezren meg is tették. Ez bizonyítja, hogy a korhű viseletek, a programok még vonzóbbá teszik a múltunk őrszemének nevezhető építményt, az onnan nyíló kilátást. Hosszú évek után tudtak nagyrendezvényt tartani benne, a cseszneki önkormányzat és a Vár-Hegyi Idegenforgalmi és Turisztikai Egyesület nyert hozzá támogatást. Nem rendszeresek az ilyen alkalmak, de ezúttal a siker nagyobb volt a vártnál, nagy lépést tettek vele előre, ami megmutatta, milyen irányban érdemes tovább haladni. 

Tavaly a napnyugta utáni vezetett két túrán szintén telt házat kellett hirdetni, sokan voltak kíváncsiak arra, milyen sötétben bejárni a várat. Ezért ilyen idegenvezetéseket idén is terveznek. Ugyancsak növelte a bakonyi erődítmény népszerűségét, hogy szerepelt a Várfoglalók című dokumentum-tévésorozatban, Vadon Jani mutatta be a műsorban. Ez a várkapitányt abban erősítette meg, hogy érdemes a máig megmaradt romok hírét minél több emberhez eljuttatniuk, mert aki egyszer ellátogat hozzájuk, nem bánja meg, jó élményeket szerez, s utána visszavágyik Csesznekre, és erről beszél is ismerőseinek. 

Az ugyancsak kellemes meglepetést jelentett a vár munkatársainak, hogy az egykori birtokosok, az Esterházyak leszármazottai váratlanul meglátogatták a várat, ahol alaposan körülnéztek. Az szintén hasonló érzést váltott ki bennük, amikor egy vendég távozása után megtudták, híres operaénekes járt náluk, ráadásul sokakhoz hasonlóan élvezte azt a fogadtatást, amit Bobi, az egyik ott dolgozó kutyája biztosított. Szívesen körbekíséri a látogatókat, ezért gazdája Cel-ebnek nevezi, külön oldala van internetes közösségi portálon. Biztosan ez is hozzájárul, hogy szeretnek a kirándulók a cseszneki várba visszatérni. Kutyabarát intézmény, tehát a saját kedvenceiket nem kell otthon hagyniuk azoknak, akik ide indulnak. Az szintén előnye, hogy a különböző ünnepnapokon nyitva tart, például karácsonykor, szilveszterkor is sok látogatója volt, amihez persze kellett az ezt biztosító dolgozók összetartó csapata. 

A helybeli, hulladék fémmel dolgozó szobrász, Rónaszéki Zoltán címeres kapuívet, majd manószobrokat készített a várba. A környékbeli falvak óvodásai a vár jellegzetes alakját ábrázoló színezőt színeztek ki, műveiket kiállították a fogadóépületben. Azokat is szívesen nézték meg a vendégek. Ugyan jelenleg a keleti palotaszárnyat nem járhatják be, de az északnyugati torony helyén kilátó nyílt, oda új korlát került, a többi részen a régit korszerűbbre, szebbre cserélték le a múlt évben. Nem változott viszont a látogatók kedvenc cseszneki története: a sok közül, ami a várhoz kapcsolódik, leginkább Wathay Lőrinc várkapitány felrobbanásán ámulnak el, ami akár Darwin-díjat érdemelne. Mindig megdöbbennek, amikor tragikomikus esetéről hallanak, mert ügyetlen módszert vetett be célja érdekében, így összehozott értelmetlen halála révén nem örökítette tovább balgaságát. Ugyanis részegen akart ágyút működésbe hozni.