Városi lapok mutatkoztak be a Cserháti könyvszalonban

Bemutatkozott a könyvszalonban a Géczi János fémjelezte Séd, a Fenyvesi Ottó vezette Vár Ucca Műhely, a Veszprémi Szemle, szerkesztőbizottsága élén Földesi Ferenccel, valamint a már megszűnt folyóirat, az Új Horizont örökségét gondozó Szűcs István Gergely. Nem tudott részt venni a találkozón az online kiadású Veszprém Portré főszerkesztője, Pető Imre, mindössze kevés hírt hallottunk az 1992-ben Veszprémben indult Ex Symposion sorsáról.  

Hogy mitől különbözőek a bemutatott veszprémi kulturális lapok? A Vár Ucca Műhely például kicsit a világirodalom, a közép-európai irodalom felé nyitott; majdnem minden számban sikerült egy-egy nagy író, költő munkáját lefordítani. Céljuk, hogy teret adjanak a fiataloknak; hazai és Kárpát-medencei fiatal alkotók itt jelenhettek meg előszört. Sok képzőművészt foglalkoztat az országos terjesztésű Vár Ucca, sőt könyvsorozatot is indítottak.

A harmincéves Veszprémi Szemle mint egyetlen várossal foglalkozó várostörténeti folyóirat számít különlegesnek. Nyomdában van a 67. lapszám, minden szám bemutatója a hozzá tartozó előadással népszerű városi eseménynek számít. A felkutatott témák nem egy esetben lettek diplomadolgozatok inspirálói. A szerzők felajánlott honoráriuma segítségével megjelent a Szemle könyvek tizenhatodik kötete is.   

Több mint tíz éve, hogy Raffai István főszerkesztő halálával megszűnt az Új Horizont folyóirat, az utána maradt örökség kilencvendoboznyi kézirat, levelezés hazai és diaszpórabeli óriási nevekkel; írókkal, költőkkel, politikusokkal, mintegy 1300 szerzővel. A tetemes anyag feldolgozásra vár; ha összeállnak a feltételek, Szűcs István Gergely talán vállalkozik rá.

Géczi János arról számolt be, hogy a kéthavonta, ezer példányban megjelenő veszprémi kritikai lapot megjelenése előtt tíz évvel találták ki, a Séd első számát végül 2017-ben láthatták az olvasók. Nem a szerkesztőség szerkeszti a lapot, hanem a városi események. Mindig gyorsan elfogynak az ingyenes lapszámok.

Herth Viktória kérdésére, hogy elfogy-e a téma, elfogy-e a múlt, amiből például a Szemle merít, mi más lehetett volna a válasz az együttműködő lapoktól: a hozzáférhető múlt egyre bővül, irodalmi témákból pedig a bőség zavarával küzdenek a periodikák. Jó, hogy így van, kedves veszprémiek, mert, hogy Fenyvesi Ottót idézzük: „Az élet sava-borsa a szépirodalom.”