Visszatérő gond a vaddisznó belterületi károkozása

 Balatonalmádi olvasónk (aki azt kérte, nevét ne írjuk le) arra panaszkodott, hogy a környéken túlszaporodtak a vaddisznók, a városban egyre beljebb merészkednek, és komoly károkat okoznak. Feltúrták a temetőt, és a magánkertekbe is betörnek. Szerinte közérdek, hogy a vadat megfékezzék, visszaszorítsák az élőhelyére. Olvasónk elmesélte: volt a jegyzőnél, a vadásztársaságnál, a biztosítónál, ám a három helyen „egymásnak dobálták a labdát”, így az ügyben nem tudott előrelépni.

László Péter, az Újkúti Vadásztársaság elnöke is tisztában van a problémával, amellyel már évtizedek óta küzdenek. Mint mondta, sok az olyan Balaton-parti nyaraló, ahol csak két-három hónapot töltenek a tulajdonosok, a vad viszont előszeretettel megy be az ilyen elhagyottnak tűnő területekre, például a lehullott gyümölcs, illetve a zsákokban utcára kerülő szemét miatt. A komposztálók és az elhanyagolt telkek is vonzzák az állatokat. 

László Péter megjegyezte, a vadgazdálkodónak akkor nem kell kártérítést fizetnie, ha ellenőrzési körén kívül keletkezett a kár. Ellenőrzési köre a vadászatra és a vadgazdálkodásra terjed ki. Tehát ha a vad természetes életfolyamatai közben jut be belterületre és így okoz ott kárt, akkor a vadgazdálkodó mentesül a kártérítés megfizetése alól. A vadásztársaság elnöke szerint csak a megfelelően megépített kerítés állja útját a vaddisznónak. Az Újkúti Vadásztársaság a kilövések számát szinte a maximumra emelte, befogót üzemeltettek, és hajtották kifelé vaddisznót, de az másnap újra visszatért a belterületre. László Péter hozzátette: a tulajdon védelme elsődlegesen a tulajdonos feladata és felelőssége. Ha egy településen gyakoribbak lesznek a betörések, akkor a háztulajdonosok magától értetődő módon rácsokkal, riasztóval, mozgásérzékelő lámpákkal, kamerákkal kezdik el védeni az ingatlanjaikat. Ha azonban a vad okoz kárt, valamiért mindig mástól várják a megoldást. Az is megnehezíti a probléma kezelését, hogy mindig akadnak olyanok, akik szándékosan etetik, csalogatják a vadat a belterületre, mert „gyönyörködni akarnak bennük”. 

László Péter szerint gondot okoz az egyre szárazabb klíma is. A vad sokszor azért megy be egy udvarra, mert ott működik az automata öntöző- rendszer. A vadásztársaság hét települést is érintő illetékességi területén a legnagyobb vízlelőhely pedig a Balaton. 

– Hiába viszünk vizet az itatókba és a dagonyákba, sok ezer litert kihordtunk tavaly is, az pár nap alatt elillan. A patakok kiszáradtak, nagyon nehéz megoldani, hogy iható vizet találjon a vad, amely emiatt lehúzódik a Balaton-partra: a nádasokban, a zártkertek sűrűjében és az erdőszéleken tartózkodik – mondta a vadásztársaság elnöke. 

Hozzáfűzte: az afrikai sertéspestis közeledése miatt a Nébih másfélszeresére emelte a Vadászati Hatóság által már eddig is megemelt kilövési számot. Rámutatott arra is, hogy amíg tíz évvel ezelőtt kevesebb mint száz vaddisznó került terítékre a területükön, addig tavaly 280-at lőttek ki, és volt 40, gázolásból adódó elhullásuk is, ami összesen 320 disznót jelent. László Péter szerint tartós megoldást kizárólag egy vadvédelmi szolgálat létrehozása jelentene, mely rendelkezne a szükséges szaktudással, technikai háttérrel és jogkörrel a belterületi vadmentesítés elvégzésére. 

A konfliktus kapcsán megkérdeztük a vadászkamara megyei elnökét is. – A vaddisznók belterületi károkozása annyira összetett probléma, hogy bár fájó kijelenteni, de jelenleg szinte kezelhetetlen. A helyzetet csak úgy lehet kezelni, ha a lehető legrövidebb időn belül, a lehető legnagyobb számban megtörténik a vaddisznó-állomány gyérítése, ami most is zajlik, és olyan mértékű, amire még nem volt példa hazánkban – hangsúlyozta Pap Gyula, a Veszprém Megyei Vadászkamara elnöke. 

Kifejtette: a fő kérdés az, hol talál a vad nyugalmat és élelmet, mert ott megtelepszik. Az elvadult szőlőkben, gyümölcsösökben, nádasokban napközben elfekszik, éjszaka pedig útnak indul, és károkat okoz. Az az egyed, amelyik belterületen jött világra, azt a helyet tekinti élőhelyének. A problémára egy megoldás van, amiben mindenki partner, bár nem mindenki ért teljesen egyet vele: lőni kell a disznót és hasznosítani, de előbbit nem lehet lakott területen belül. Problémás esetekben a vadgazdálkodó a kormányhivataltól és rendőrségtől kérhet egy-egy konkrét, nagyon szűk időintervallumra és helyre elejtési lehetőséget belterületen. Ám ettől mindenki ódzkodik a balesetveszély miatt. Belterületen célszerűbb élőbefogóval elfogni és elszállítani az állatokat. Több ponton telepítettek vadbefogókat a Balaton környékén, de ez is csak addig működött jól, amíg a turisták a kiérkező vadászok előtt rá nem találtak a befogott vaddisznóra. A hívatlan látogatóktól az állat megvadult, nekirontott a befogónak, és megsértette magát, ami újabb problémát vetett fel – mesélte a vadászkamara elnöke. 

Pap Gyula kiemelte, széles körű konzultáció zajlik a belterületi vadkárok problémájának enyhítése érdekében a kormányhivatal vadászati hatósága, a rendőrség, a vadgazdálkodók, az önkormányzatok és a Balatoni Kistérségi Társulás között. Ugyanakkor a környezet- és az állatvédőknek is megvan az álláspontja a vadvédelem kérdésében, amit tiszteletben kell tartani, és ez egy újabb problémát vet fel. 

Szarka Ferenc biztosítási szakértő szerint a vadkár alapvetően a vadásztársaságok felelősségébe tartozó kockázat. A lakossági vadkárok biztosítási kockázatainak bővítése csak most van kialakulóban. 

– A gyarapodó kiegészítő kockázatok, záradékok között szerepel néhány biztosítónál az állati kártevők által okozott károk kockázata, köztük korlátozott szintű térítéssel, például a kerti növényzet kárai és a lakásbiztosítás alapfedezetére vonatkozó káresemények. Az elpusztult növények újratelepítésének költségei és a vandalizmus miatt megsemmisült termés értéke is térülhet meghatározott kártérítési limitig. Az állati kártevők fedezete például a kerítéselemekben vadállatok által okozott károkra kiterjed – mondta Szarka Ferenc. Hozzátette: egyedi igényekre záradékok beépítésével lehet mód.