2021.12.25. 15:30
Szigorú előírások vonatkoznak a biztonsági berendezések telepítésére, üzemeltetésére
Egy településen hova kerülhetnek közterületi kamerák? Ki nézheti meg és meddig tárolják a felvételeket? A térfigyelő kamerák kapcsán született körképünkben ezekre a kérdésekre is igyekeztünk választ kapni az illetékesektől.
A kamerák jelentős mértékben elősegítik a bűncselekmények, illegális tevékenységek elkövetőinek azonosítását
Fotó: Shutterstock
A Veszprémi Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Iroda Üzemeltetési Csoportja azt válaszolta kérdésünkre, hogy a GDPR (a GDPR röviden az Európai Unió és a Tanács által elfogadott, a személyes adatok védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló rendelete, más néven általános adatvédelmi rendelet, General Data Protection Regulation – a szerk.) fogalommeghatározásai alapján egy ember arca, képmása személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet pedig adatkezelésnek minősül. Közterületen térfigyelő kamerák üzemeltetésére a közterület-felügyelet vagy a rendőrség jogosult: Veszprémben a rendőrkapitányság épületében, külön helyiségben van elhelyezve a rögzítő, az adatkezelést a rendőrség végzi. Mint megtudtuk, a belépés, illetve a felvételek megtekintése csak az arra jogosult személyek számára lehetséges, amiről nyilvántartás készül. A kamerák helyszíneit a rendőrség a honlapján közzéteszi, míg a felvételek tárolásának általános határideje 30 nap.
Elmondták azt is, hogy a társasházak esetében a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelőrendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. Ebben az esetben a szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges – a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban megállapított – adatkezelési szabályokat.
A közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet. A kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.
Hangsúlyozták, hogy a kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés – a helyiség rendeltetéséből fakadóan – az emberi méltóságot sértheti (például öltöző, illemhely).
A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozókat tájékoztatni kell a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről. Ezenkívül üzletekben, telephelyeken, irodaházakban is lehetőség van kamerarendszer üzemeltetésére. Ezek esetében is követelmény a megfelelő tájékoztatás, valamint az adatkezelési szabályzat elkészítése. A kamerák nem irányulhatnak közterületre, illetve más tulajdonában álló területre, valamint olyan helyre, amely az emberi méltóságot sérti. Magánszemélyek személyes célra üzemeltethetnek megfigyelőrendszert, azonban a felvételeket nem tehetik nyilvánossá, valamint csak a saját ingatlanukra irányulhatnak a kamerák.
A tapolcai helyzetről a Cselle Ház Kft. műszaki igazgatója adott információt. Amint azt Horváth Gábor elmondta, 2018-ig 14 kamera működött a városban, de idővel azok egy része jelentősen elavult.
– Mára az átlagosnál jobban ellátott térfigyelő kamerákkal a város. 2019-ben kezdtünk új rendszert kiépíteni önerőből, akkor 32 kamerát tettünk fel, egyes helyeken lecserélve a már tönkrement régieket. Most 46, a mai kornak megfelelő, éjszaka is működő kamera van. Egy szerverterembe fut be a jel, ott tudjuk ellenőrizni a működést, és kapunk jelet a meghibásodásról. A kamerák egy részének működését akkumulátorok segítik, hogy amikor nincs közvilágítás, akkor is rögzítsenek. A városba bevezető utak mindegyikénél van már térfigyelő kamera, több helyen olyan, amely például a gépkocsik rendszámát is rögzíti. Amellett a városközpontban is több helyen, és már terjeszkedünk kifelé. Mostanában látjuk el kamerával a Toldi utcát és a diszeli temetőt, ahol rendszeres az illegális hulladékelhelyezés. A tapolcai Régi temetőnél is el kell helyezni majd egy kamerát, és a folyamatos fejlesztés része, hogy szükség szerint cseréljük az akkumulátorokat is.
A kameráknak köszönhetően többek között illegális hulladéklerakókat azonosítottunk, de más eseteknél is segítettek a készülékek – mondta Horváth Gábor, és hozzátette, hogy a kamerák aktuális és rögzített képeit a rendőrség figyeli.
– Zircen is vannak térfigyelő kamerák. Önkormányzatunk nyertes pályázata útján 2015-ben történt meg a telepítésük, a városban a főútvonal mentén és a Rákóczi téren összesen tizenhat kamera működik a rendőrség üzemeltetésében. Információink szerint több alkalommal hasznát vették már a felvételeknek, ezért tervezzük a térfelügyeleti rendszer bővítését – derült ki Viziné Horváth Judit, Zirc jegyzőjének nyilatkozatából.