Hulladékok optikai válogatására alkalmas kísérleti berendezést mutatott be a Pannon Egyetem

Ennek keretében a hulladékgazdálkodási főirány részeként a Pannon Egyetem J csarnokában beüzemeltek egy Steinert gyártmányú, hulladékok optikai válogatására alkalmas közeli infravörös tartományban működő kísérleti berendezést egy rostarendszerrel kiegészítve. Ennek sajtónyilvános bemutatóját a helyszínen, csütörtökön délután tartották meg. Az eljárásban a kibocsátott, majd visszaverődött fény elemzése során történik meg, főként a műanyag hulladékok anyagi tulajdonság szerinti válogatása. A főirányt és a kapcsolódó kutatásokat dr. Kurdi Róbert egyetemi docens vezeti.

- Kutatásainkban a berendezést főként a települési hulladékban jelen lévő hasznosítható műanyagfrakciók, valamint a nem kívánt anyagok kiválasztására fogjuk alkalmazni. A berendezés alkalmas továbbá az egyes frakciók szín szerinti válogatására is, ezáltal is megkönnyítve azok hasznosítását. A megvásárolt berendezés spektrumkönyvtára bővíthető, változtatható, ezáltal a hulladékok összetétel-változását nyomon követve egyedi válogatási megoldásokat tudunk fejleszteni a magyar hulladékgazdálkodási szereplők számára – mondta el Kurdi Róbert.

Ovádi Péter országgyűlési képviselő beszédében megköszönte a Pannon Egyetem munkáját, amellyel olyan tudásbázist nyújt a térségben, amire gazdasági és szakmai döntéseket is lehet alapozni. Elmondta, a térség növekedésében a Pannon Egyetem jelentősége tisztán látszik. 

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke az eseményen elmondta, világszerte megfigyelhető, hogy a legsikeresebb innovációs ökoszisztémákban kulcsszerepet játszik a felsőoktatás. - A modern egyetemek már nem csak hagyományos értelemben vett tudástermelő központok, hanem a piaci igényeket befogadó és kiszolgáló integrált szervezetek, amelyek iparági szereplőkkel együttműködve keresnek megoldásokat a legnagyobb társadalmi-gazdasági kihívásokra - ezt a kultúraváltást az NKFIH minden eszközzel támogatja Magyarországon. A Pannon Egyetem egyike az élenjáróknak ezen a téren is: a meglévő kompetenciák piaci hasznosítása, a kutatók motiváltsága, a bővülő vállalati kapcsolatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a körforgásos gazdaság kiemelkedő műhelyeként aktívan alakítsa a bolygónk jövőjét meghatározó ágazat hazai felemelkedését – tette hozzá Birkner Zoltán.

- A 21. században a fenntarthatóság legkritikusabb eleme az értékes anyagok hulladékból történő kinyerése és újrahasznosítása lesz. A keletkező hulladékok mennyiségére való tekintettel a válogatási folyamat automatizálása elengedhetetlen fontosságú a megfelelő hatékonyság eléréséhez. Aki Magyarországon valaha találkozott települési szilárd hulladékkal, az tisztában lehet azzal, hogy egy működőképes „okos” berendezés fejlesztése valódi, a legkorszerűbb tudományos módszerekkel támogatott innovációt igényel – hangsúlyozta Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora.

- Az egyik legfontosabb érv a felsőoktatási rendszer modernizációja és az egyetemek modellváltása mellett éppen az volt, hogy olyan rugalmas szervezeti formát találjunk ki, amely egyrészt a felsőoktatási működési igényeknek leginkább megfelel. Másrészt pedig, amely lehetővé teszi, hogy ezek az egyetemek, mint kutatási központok ne csak a régió gazdasági motorjai lehessenek a jövőben, hanem egyaránt bekapcsolódhassanak az egyre éleződő hazai és nemzetközi versenybe, amely a felsőoktatási intézmények között a kutatásfejlesztés és az oktatás területén folyik. A Pannon Egyetem is benevezett ebbe a versenybe, hiszen amióta modellt váltott, az új tanévben már folyamatosan készíti azokat a stratégiákat, amelyek lehetővé teszik, hogy a Pannon Egyetem megállja a helyét ebben a versenyben, sőt az élvonalban maradjon. Számomra ez a most bemutatott rendszer is ennek a biztató jele, hiszen a fenntarthatóság, a kutatási célok ösztönzése és fenntartása a fő profiljához tartozik az egyetemnek – emelte ki Navracsics Tibor, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.