A Gulágra elhurcoltakra emlékeztek Tésen

Csendes emlékezést és koszorúzást szerveztek Csetényben, Jásdon és Tésen is, ahol az iskola melletti parkban a megjelenteket Menczer Erzsébet, a Szorakész elnöke köszöntötte.

– Minden évben eljövünk emlékezni és emlékeztetni a 20. század legsötétebb időszakára. Hogy miért? – tette fel a kérdést az elnök. – Ha valaki olyan nehéz történelmi örökséget kap a szüleitől örökül, mint mi, akkor nem lehet kérdés, hogy a történelmi tények feltárása és az emlékezetpolitikának a formálása a mi dolgunk.

Menczer Erzsébet hangsúlyozta: három generáció nőtt fel a II. világháború óta, akik keveset tudnak „a valós magyar történelemről”.

Szerinte a történelem folyamatosan reprodukálja önmagát, és ha nem zárjuk le és nem ismerjük meg a múltat, akkor az lesz az osztályrészünk, hogy a múltunk lesz a jelenünk. Erre példaként azt a tényt hozta fel, hogy tavaly a németországi Gelsenkirchenben egy kétméteres Lenin-szobrot avattak, amiért az Európai Unió nem tiltakozott.

A megemlékezésen ünnepi beszédet mondott Fodor-Bödös István polgármester, aki azzal kezdte, hogy családját elkerülték a múlt század történelmi viharai.

– Megrázó, felkavaró, aljas. Ezek a szavak törnek fel be- lőlem, mikor mostani eszemmel próbálom feldolgozni azoknak az embereknek a sorsát, akiket egy elképesztően hazug ideológia kiszolgálása érdekében mindenféle indok nélkül, emberhez nem méltó, megalázó életre kényszerítettek – mondta a településvezető, aki úgy vélte: a legszomorúbb az, hogy 70-80 esztendeje történtekről beszélünk. – Az elmúlt korok, a történelem, így ezen tési fia­talok sorsa is folyton üzen nekünk. Egykor ők is a jelen világát élték, ahogy most mi.

Fodor-Bödös István feltette a kérdést: tudjuk-e jól olvasni ezen üzeneteket, mert „ismét ólálkodik körülöttünk egy ordas eszme”.