Vajda Péterre és Tar Istvánra emlékeztek Vanyolán

Az Elsősorban pápai Városbarát Egylet (EpVE) Vajda Péter-emlékprojektje keretében hajtottak fejet július elején. A falu jeles szülöttéről, Vajda Péterről minden év januárjának végén szoktak hagyományosan megemlékezni a vanyolaiak, azonban idén ezt a súlyos járványhelyzet meghiúsította, így ezen alkalomra pótlásaként tekinthetünk, emelte ki köszöntőjében Varga Rita polgármester.

– Fontosnak éreztük, hogy a pápai emlékjelek mellett idén Vajda Péter mellszobránál is fejet hajtsunk, illetve ezen szobor alkotójáról, a tragikus halált halt néhai jeles művészről, Tar Istvánról is megemlékezzünk. Vajda Péternek, idei 175. halálozási évfordulóján túl más évfordulója is van. 190 éve, az 1831. évi kolerajárvány alkalmával keveredett ártatlanul gyanúba, hogy az egyik egyetemi orvostanár ellen intézett utcai tüntetést ő rendezte. Midőn az orvosi kar e miatt vizsgálatra jelentkezésekor mindig azt követelte tőle, hogy tisztázza magát, ártatlansága tudatában, büszke dacból vonakodott a magyarázkodástól és rövidesen lemondott az orvosi pályáról. 180 éve, 1841-ben választotta tagjául a korabeli irodalmi ízlés fejlesztésének, s a hazai szépirodalom támogatásának fontos irányító szervezete, a Kisfaludy Társaság. Kortársai már életében példaképnek tekintették Vajda Pétert, leginkább Petőfi Sándor, aki a függetlenség bajnok férfijának nevezte – emlékeztetett Varga Rita.

Vajda Péter leszármazottja, Kovács Attiláné Vajda Edit nyugalmazott pápai tanárnő visszaemlékezett a szobor hatvan évvel ezelőtti felavatására, a faluhoz kötődő fiatalkori emlékeire és férjével közösen végzett családtörténeti kutatásaira, gyűjtőmunkáira. Mint mondta, Vajda Péter főleg pedagógiai munkásságával tette rá a legnagyobb hatást. Talán nem véletlen, hogy a leszármazottak közül többen is pedagógusok lettek.

Kerecsényi Zoltán, az EpVE ügyvivője, az emlékprojekt koordinátora elmondta, az újpesti születésű Tar (Theisz) Istvánt manapság már kevésbé ismerik, emlegetik, de korában ismert és népszerű művésznek számított. Bory Jenő-tanítvány volt, a Magyar Képzőművészek Szövetsége főtitkáraként, a Művészeti Alap elnökeként, a Magyar Iparművészeti Főiskola tanszékvezető főiskolai tanáraként is munkált. Mintegy félszáz köztéri szobra hirdeti, őrzi alkotói emlékét országszerte. Egyebek mellett a keze munkáját dicséri a főváros IV. kerületében, a városháza oldalfalán Bajcsy-Zsilinszky Endre bronzportréja, a VIII. kerületben Babits Mihály reliefje, vagy az Erzsébet híd pesti hídfőjénél „A barbárok harca a rómaiakkal” címet viselő expresszív kútszobor-együttes. Vidéken, az egri vár kapuja mellett látható dombormű, Mogyoróskán II. Rákóczi Ferenc, Tordason Petőfi Sándor, Celldömölkön Berzsenyi Dániel mellszobra, Esztergomban Lőrinc kapitány, Makón és Veszprémben József Attila, Miskolcon Semmelweis Ignác szobra.

Az alkalmon koszorúkat, virágokat helyeztek el a szobornál és a Vajda-emlékház táblájánál. Emlékplakettet vett át Csorba János László többéves, az EpVE-t segítő technikai munkássága elismeréseként. Minden megjelent Kerecsényi Zoltán Vajda-grafikájával illusztrált emlékképeslapot kapott ajándékul. A Vajda Péter-emlékprojekt következő állomása a Kőris-hegyi Vajda Péter-kilátó lesz.