Emléket állítottak Vinár világháborúban elesett katonáinak

Az alkalmon részt vett Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, Magasy Zsolt ezredes, az MH Pápa Bázisrepülőtér parancsnoka, valamint Faragó Zsolt, a szobor elkészítője.

Horváth Csaba kiemelte, az 1914–18-as háborús periódusban a történelmi Magyarország megközelítőleg húszmilliós lakosságából hárommillió 800 ezer katona lépett hadba, közülük 660 ezer hősi halált halt, 800 ezer megsebesült, és körülbelül ugyanennyi hadifogságba esett. Ez azt jelenti, hogy minden második magyar katona tért csak haza épségben a nagy háborúból. A világégés hősi halottainak listáján vinári áldozatokat is találunk.

A polgármester elmondta, egy 2017-es képviselő-testületi ülésen tett javaslatot arra, hogy a község első világháborús hősi halottainak méltó emlékművet állíttassanak, melyhez az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság pályázata adta a lehetőséget. A kitartás és a pályázatíró fáradhatatlan munkája a harmadik nekifutásra meghozta a várva várt eredményt, és 2020-ban elkészülhetett az emlékmű. A pályázaton elnyert összeg több mint 4,7 millió forint volt, a vállalt önkormányzati önrész pedig 200 ezer forint. A beruházás összköltsége így közel 5 millió forintot tett ki.

– Külön öröm és büszkeség tölt el, hogy a vinári hősi halottak emlékműve előtt két vinári katona állhat díszőrséget, ezzel tisztelegve a háborúban elesettek előtt – tette hozzá Horváth Csaba.

Kovács Zoltán úgy fogalmazott, akik jelképesen itt nyugszanak, hazaértek. Nem úgy, ahogyan minden háborúba induló katona reméli, hogy a harcok után otthonában újra magához ölelheti szeretteit, mert sok honvéd ebből a háborúból nem tért haza a családjához. – Több mint száz éve ért véget az első világháború, mely több mint 15 millió ember életét követelte; a magyar veszteség sem volt csekély – hangsúlyozta az országgyűlési képviselő.

Rámutatott, az ilyen emlékművekben a múlt és a jelen összekapcsolódik. Mint mondta, fontos, hogy fejet hajtsunk a hősi halottak emléke előtt, ugyanakkor meghalljuk üzenetüket: a béke mindennél előbbre való. – Jó lenne okulni a múltból. Az első világháború hazánkat érintő küzdelmei nem vezettek sikerre. Voltak győztes csaták, az ország területét megvédtük, azonban a haza nagy része mégis elveszett a politikai csatákban –emelte ki Kovács Zoltán.

Megjegyezte, az egykori katonák sírjához sok esetben el sem tudtak menni a hozzátartozók, mert azt sem tudták, hol nyugszanak. Ezért volt fontos, hogy az első világháború centenáriuma alkalmából a kormány és a Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésének megfelelően elinduljon az arra irányuló törekvés, hogy azok emlékét, akik a legtöbbet tették a hazájuk védelméért, az őket megillető legnagyobb tisztelettel ápolja az utókor. Ez nemcsak a magunk, hanem a gyermekeink erkölcsi kötelessége is. A centenárium alkalmából a pályázatok révén több száz temető több ezer hadisírja újult meg, emlékparkok, emlékművek készültek. Mindehhez a kormány kétmilliárd forintos költségvetési forrást biztosított.

Az emlékművet Kovács Zoltán és Horváth Csaba leplezte le a főhajtáson, majd Árkus Kovács Gábor plébános szentelte fel.