Pápán egyre nagyobb gond az illegális hulladék

A városgondnokság tizenkét közterületet tisztított meg a projektben a törvénybe ütközően kidobott szeméttől.

A pályázatban az önkormányzat 150 köbméter hulladék elszállítását vállalta, melyből 40 köbméter építési hulladék volt, 110 köbméter pedig kommunális, illetve lomhulladék. A városgondnokság jelölte ki azon lakótelepi és kevésbé szem előtt lévő helyszíneket, ahol visszatérően illegális hulladéklerakást észlelnek: Huszár-lakótelep, Vízmű–Wesselényi utca, Külső Veszprémi út 5/a, Komáromi utca, a városgondnokság telephelye melletti terület, Mező utca 9., Rigó-lakótelep, Juhar utca 1., Téglagyári út, Kéttornyúlak bekötőút, Teveli úti garázssor, Böröllő.

A Külső Veszprémi úti projektzáró sajtótájékoztatón Bakó Istvántól, a városgondnokság intézményvezetőjétől megtudtuk, dolgozóik a lakótelepi környezetből – ahol a közös képviselők a költség csökkentése miatt kevesebb szállításra vagy a szükségesnél kisebb mennyiségre kötnek szerződést – főként illegálisan lerakott kommunális hulladékot és bútorokat, a félreeső területeken pedig elsősorban járműbontásból származó szemetet, autógumit és lomizós hulladékot szállítottak el a lerakókba. A projekt december 9. és február 28. közötti ideje alatt az egyes helyszínekre általában heti kétszer vissza kellett térniük az újratermelődő szemét elszállítására.

Áldozó Tamás polgármester üdvözölte a Belügyminisztérium kezdeményezését, és köszönetét fejezte ki a támogatási összegért.

– Az illegális hulladéklerakás a város óriási gondja, évente körülbelül 30 millió forintot fordítunk a felszámolására. Az elnyert kétmillió forint ezt a kiadást mérsékli, de a két összeg közötti különbség is érzékelteti a feladat súlyát – mondta el.

– A jogszabályok a hulladék fogalmát sokszor mennyiségekhez, szakértői véleményekhez kötik, ezért az illegális lerakás elleni fellépés is körülményesebb lehet a vártnál. A legálisan elhelyezett szemét azt jelenti, hogy a kommunális hulladékot olyan gyűjtőbe helyezzük, akkora mennyiségben, amennyiért fizettünk a szolgáltatónak. Ha többet vagy máshová valót teszünk bele, illetve ha nem gyűjtőbe helyezzük, az mind illegális lerakásnak számít. És ez csak a kommunális hulladékok köre. A vállalkozásoknak ugyancsak szerződést kell kötniük a tevékenységük során keletkező hulladékok ártalmatlanítására – fejtette ki Áldozó Tamás, aki aláhúzta, az illegális hulladéklerakás mindenki problémája, megelőzése mindenki felelőssége.

– Magyarországra lelkesen szállítják be családok százai az ausztriai szemetet, amelyből a még hasznosítható részeket próbálják értékesíteni. A maradékot meg rásózzák a helyi közösségre illegális lerakás formájában. Tehát mindenki, aki látszólag olcsón vásárol használt holmit a lomis piacon, legyen tisztában azzal, hogy az attól olcsó, mert a költségeit valamennyien fizetjük. Egyébként ő maga is, mert a befizetett kommunális adójának minden ötödik forintja arra kell, hogy az illegális szemetet eltakarítsák – mutatott rá az évek óta burjánzó környezetszennyező gond egyik gyökerére Áldozó Tamás.

A polgármester megjegyezte, a város kamerarendszer kiépítésével igyekszik megoldást találni, ám mindenhová nem telepíthetnek kamerákat. Hangsúlyozta, reméli, drasztikusan szigorodnak majd a szabályok, és akit illegális szemetelésen, lomis hulladék lerakásán, engedély nélküli autóbontáson érnek, azt akár végrehajtandó szabadságvesztéssel is büntethetik.