Nem a fagy jelenti a problémát, hanem a rapszodikus időjárás

– Magyarország a mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el, ahol a négy évszak egyike egy hosszabb, hideg periódus. Azok az állatok és növények, amelyek itt élnek, ehhez alkalmazkodtak. Mínusz 5-10 Celsius-fokig nincs is igazán probléma. Ha kisebb fagykár keletkezne is, azt a növények kinövik, nem pusztulnak el tőle – kezdte Balogh László erdész szakember.

Majd hozzátette, hogy a klímaváltozás miatt mostanában nem igazán beszélhetünk klasszikus télről, ami több szempontból is gondot okozhat a hazai növény és állatvilágban.

– A mezőgazdaság például nagy károkat szenvedhet el, ha a fagy hómentesen érkezik. Az őszi vetés ilyenkor már a földekben van, és a magok számára ilyenkor az a legideálisabb állapot, ha megfagy a föld, és ráesik 5-10 centiméter hó. Ezek után jöhet akármekkora hideg, a hótakaró megvédi a vetést. Igazán nagy fagykár akkor keletkezhet, ha nincs meg ez a szigetelő hóréteg, vagy ha egy némileg enyhébb periódus után érkeznek a nagy mínuszok, hiszen a legtöbb növény a felmelegedésre azonnal csírázással, rügyezéssel reagál. Ha ezek elfagynak, az jelentős károkat okoz – fejtegette a szakember.

Mint mondta, alapvetően nem a fagy, hanem a hektikus, rapszodikus időjárás jelenti a nagy problémát.

A növények nem képesek reagálni a hirtelen felmelegedő, majd hirtelen lehűlő időjárásra. A kiszámíthatatlanság megviseli őket, hiszen ők arra rendezkedtek be, hogy a jelentősebb hőmérsékleti változások fokozatosan és lassan történnek.

– Az akácokat, és rajtuk keresztül a méztermelőket különösen érzékenyen érinti a változékony időjárás. Az akác megél a homokos talajon, bírja a meleget és a szárazságot is, egyetlen egy dolog van, amit nehezen visel: a késői fagy. Az elmúlt három évben szinte nem volt akácvirág, és így akácméz is alig – figyelmeztetett Balogh László.

Meglátása szerint szinte általános jelenséggé vált az elmúlt időszakban, hogy a tél végét jelző növények rendkívül korán virágozni kezdenek.

– A mi udvarunkban a téltemető nevű virágocska például már múlt héten előbújt – jegyezte meg.

A kártevők kapcsán megemlítette, hogy a mínusz 5-10 Celsius-fokos hideg egyáltalán nem árt nekik, csak akkor pusztulnak jelentősebb számban, ha tartósan rendkívüli hideg, mínusz 20 fok körüli hőmérséklet van. A nagyvadak is be vannak rendezkedve a keményebb hidegekre. Az ő esetükben a nagyon magas hó jelenthet inkább problémát. A vadásztársaságok ilyenkor rendszeresen etetnek, hogy mindig legyen táplálékuk az erdei állatoknak.

– A madaraknál figyelhető meg néhány érdekes jelenség. Mivel a klímánk átalakul, és egyre inkább a mediterrán éghajlatra jellemző két évszakos körforgás felé haladunk, több költözőmadár is megreszkírozza, hogy hazánkban vészeli át a telet. A költözés nagy erőfeszítést igényel, és a madarak alapvetően nem a hideg, hanem az élelemhiány miatt mennek délre. Mostanában viszont nem voltak igazán nagy fagyok, nem takart be mindent a hó, így a táplálékok is elérhetők maradtak. Ezért láthatunk gyakran gólyákat, kócsagokat és szürke gémeket az út széli mezőkön, szántóföldeken még télen is – mesélte a szakember.

Balogh László végezetük hozzátette, hogy ennek a mediterránba hajló klímának köszönhető az is, hogy a poloskák egyre jobban érzik magukat nálunk, hiszen a nagy hideget nem bírják, az enyhe telek után viszont igazán elemükben érzik magukat.