Nemcsak lakások, infrastruktúra is épült Tapolca kapujában az Y-házak létrehozásával

A köszöntő után Décsey Sándor igazgató elárulta, hogy az elkövetkező másfél évre nyolc előadást terveztek, negyedévente egyet-egyet olyan témában, amely Tapolcának az 1945 és 1990 közötti történeti korszakával foglalkozik. A következő alkalom decemberben várható, ahol a mezőgazdaság helyzete lesz a téma, később pedig a munkásőrség tapolcai történetét hallgathatjuk.

Ezt követi a sportélet kérdésköre, majd önálló előadás a városépítő vállalat tevékenységéről, a néphadsereg helyi alakulatainak története és a kulturális élet színterei is górcső alá kerülnek. Az utolsó tervezett előadás pedig A nohabok és társai címmel feleleveníti a vasút tapolcai történetét.

– A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat és a város között már 1964-ben elkezdődtek a tárgyalások arról, hogy a bánya központját, valamint a dolgozók lakhelyeit, a vállalat bérlakásait Tapolcán építik meg. A bányánál két irányvonal küzdött egymással. Az egyik – ami végül megvalósult – egy központosított lakótelep és igazgatási központ, a másik pedig arról szólt, hogy az egyes bányák, üzemek mellett építenek fel kolóniákat – ismertette Décsey Sándor.

A városi tanács pénzügyi osztályvezetőjének, Kovács Imrének a feljegyzéséből kiderül, hogy a bánya Sümeget kereste meg először az építkezés ötletével. Ám Sümegen nem fogadták el az indítványt, ezután a tapolcai tanács ajánlatot tett Kanizsai Józsefnek, a vállalat igazgatójának a bányaközpont tapolcai megvalósítására. Hivatalosan 1966-ban került a bauxitbánya központja Tapolcára. Ebben az időszakban épült meg a Batsányi János Gimnáziumtól nyugatra lévő utcák sora, illetve a Juhász Gyula utcától keletre lévő lakóterület.

A kivitelező Zala megyei Állami Építőipari Vállalat végül Tapolca kapujában létrehozta az Y-házak alkotta Bauxitváros lakótelepét, amely rengeteg családnak adott otthont, a bánya pedig megélhetést biztosított.

Megtudhattuk Gyarmati Tamástól, hogy az Y-alakú házak alagútzsalus technikával épültek, így jelentősen eltérnek a magyarországi lakás­építés fő irányától. Egy jobb minőségű, esztétikusabb tér létrehozását tervezték, amely különbözik a megszokott építkezési stílustól. Viszonylag jól lehetett haladni, kiemelkedően gyorsan végbement a szerkezetépítés. Fontos hangsúlyozni, hogy már olyan lift került az épületekbe, amely bútorszállításra is alkalmas.

– Az Y-házak érdekes színfoltjai a korszak lakásépítésének. A legmarkánsabb elem ezekben az épületekben a fehér szalag. Majd, ha nagyon egyszerűen szeretnénk esztétikai felújítást végezni, akkor az említett szalagokat kellene egységesen lefesteni – árulta el a főépítész.