Jövőre változik a jótállás ideje

Rendeletek módosítják az eddig megszokott szavatossági és jótállási szabályokat. Általánosságban elmondható, hogy egyértelműsítenek olyan előírásokat, amelyek eddig jogértelmezés, jogalkalmazás szerint dőltek el, emellett például a kötelező jótállás sávossá tételével a fogyasztók régi kérésének tett eleget a jogalkotás. Fontos kiemelni, hogy az új rendelkezések 2021. január elsejétől lesznek hatályosak, tehát onnantól kell kötelezően alkalmazni azokat, az ezen időpontot követően értékesített termékekre vonatkoznak az új szabályok. Így ha még idén, a novemberi–decemberi időszakban vásárolunk például egy 110 ezer forintos okostelefont, akkor még a mostani szabályok szerint kötelező egyéves jótállás vonatkozik rá.

Ha ugyanazt a készüléket január 2-án vesszük meg, akkor az új előírások értelmében már a kétéves kötelező jótállási idő lesz érvényes.

Természetesen a gyártó vagy a forgalmazó már idén is vállalhat önként az egyéves kötelező jótálláson felül úgynevezett szerződéses jótállást is, de abban már feltételekhez kötheti a garanciális javításokat, és például szűkítheti azoknak az alkatrészeknek a körét, amelyeket ingyenesen cserél ki.

A Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda szakértőinek segítségével gyűjtöttük össze a változásokkal kapcsolatos fontosabb tudnivalókat, amelyek többek között olyan termékekre is vonatkoznak, amelyeket év végén sokan szoktak vásárolni. Hűtőkre, mosógépekre, mikrókra, tévékre, laptopokra, kávéfőzőkre is. A módosítások lényege: ha a jótállás alatt az első meghibásodás esetén megállapítható, hogy a termék nem javítható, a vállalkozás köteles azt nyolc napon belül kicserélni. Ha erre nincs mód, akkor a vételárat kell nyolc napon belül visszatéríteni.

Kivéve például autók, elektromos kerékpárok és motorkerékpárok esetén.

Ha az derül ki, hogy harminc napon belül nem javítható az áru, kötelező nyolc napon belül kicserélni, ha ez nem lehetséges, nyolc napon belül visszaadni az árát. De ez a szabály se vonatkozik pár termékkörre, például az előbb említettekre. Pontosítja a kormányrendelet a 15 napos, úgynevezett törekvési szabályt is. Azaz, ha a javítás ideje meghaladja a 15 napot, erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Viszont harminc nap után már nyolc napon belül kötelező a csere, vagy ha ezt sem tudja megtenni a vállalkozás, akkor köteles a vételár visszafizetésére.

A jövő évben érvénybe lépő rendelet bevezeti a kötelező jótállás sávos szabályozását is több tartós fogyasztási cikk esetében. A tíz- és százezer forint közötti értékű termékekre továbbra is egy év kötelező jótállás vonatkozik majd. A százezer forintot meghaladó eladási ár esetén, ha az nem éri el a 250 ezer forintot, kétéves lesz a kötelező jótállás, 250 ezer forint feletti árnál pedig három év. Az új szabályozás pontosítja a jótállás kezdő időpontját is azoknál a termékeknél, amelyeknél beszerelés szükséges. Így amennyiben az üzembe helyezést a fogyasztó a vásárlást követő hat hónapon túl teszi meg, akkor a jótállás kezdő időpontja a termék átadásának időpontja, a megvásárlásának a napja lesz.

Az e-jótállási jegy bevezetése azt jelenti, hogy a jótállási jegy átadható elektronikus úton a vevőnek, ez e-mailben, applikációs letöltés biztosításával is megtehető. Az új szabály megerősíti, hogy a csomagolás megőrzése nem lehet feltétele a jótállási igény érvényesítésének.

Kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is. Ezeket eddig is a kormányrendelet melléklete határozta meg, a jövő évtől érvényes listára felkerülnek többek között a tízezer forintnál drágább napelemes rendszerek, nyílászárók, riasztóberendezések is.

Olvasóink fogyasztóvédelmi kérdéseiket elküldhetik szerkesztőségünknek a [email protected] e-mail-címre. A szakértői válaszok lapunkban jelennek meg.