Közel kétezer látásfogyatékos él Veszprém megyében

Az ENSZ által 1969-ben létrehozott világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a vakok és gyengénlátók helyzetére.

- Veszprém megyében mintegy kétezer látásfogyatékos él, a szervezetünk 355 tagot számlál – közölte kérdésünkre Csehné Huszics Márta. A Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesületének elnöke hozzátette: tagjaik közül tizennégyen gyengénlátók, a többiek látásmaradvánnyal nem rendelkeznek, vagy látásmaradványuk olyan kevés, hogy úgynevezett vakos életmód kialakítása szükséges számukra.

- Ez azt jelenti, hogy újra kell tanulniuk az otthoni eszközeiket balesetmentesen használni. Erre megyénkben egyesületünkkel közösen a Vakok Állami Intézete által működtetett Elemi Rehabilitációs Szolgáltatás munkatársa tanítja meg a jelentkezőket. A sorstársak tapasztalatai és a szakemberek tanácsai hozzájárulnak az átállás zökkenőinek mielőbbi enyhítéséhez – mondta az elnök.

– Megtanulhatják a fehér botos közlekedést, a háztartási praktikákat, a Braille-írást, a számítógép használatát kép­ernyőolvasó programokkal, valamint jártasságot szerezhetnek az okostelefonok és a vakoknak szóló applikációk alkalmazásában – részletezte Csehné Huszics Márta.

A kormány célul tűzte ki, hogy elérhető legyen az önálló életvitelhez szükséges valamennyi szolgáltatás a vakok és gyengénlátók számára. Az elnök szerint e szándék kinyilatkoztatása fontos, ám még lényegesebb, mennyit tudnak belőlük megvalósítani, a folyamat csak kis lépésekben halad előre. Komoly gond például, hogy az önálló életvitelt segítő eszközök magas áron kaphatók. Az egyesület ezért az adófizetők személyi jövedelemadójának felajánlott egy százalékát minden évben erre a célra fordítja. Az egyesület vezetője kiemelte, a látássérülteknek a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedés okozza a legnagyobb nehézséget.

– Bár születtek nagyon jó civil kezdeményezések és európai uniós támogatású projektek, például a Neked munka, nekem álom elnevezésű, vagy a Támogatott foglalkoztatás, azonban ezek a kezdeményezések a benne részt vevő maroknyi látássérültnek is inkább csak betekintést engednek a nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatásba. Ahhoz, hogy ezen a területen előrelépés legyen, hatékonynak kell lennie az elemi rehabilitációnak, az oktatásnak, a segédeszköz-ellátásnak és a társadalmi szemléletformálásnak egyaránt – fogalmazott Csehné Huszics Márta, aki több pozitív változásról is beszámolt.

– Idén áprilisban fogadta el a kormány az Országos fogyatékosságügyi program intézkedési tervet, amelynek első pontja feladatként fogalmazza meg az érdekvédelmi szervezetek bevonásával megvalósuló szemléletformáló programok szervezését. Ezen a téren egyesületünk minden évben számos programot bonyolít fiataloknak és aktív korúaknak egyaránt – hangsúlyozta.

Az elmúlt években több program és új szolgáltatás is megjelent, amely segíti a vakok és gyengénlátók társadalmi beilleszkedését. Nagy lehetőséget nyújt az érintetteknek a Távoli segítségnyújtás látássérült emberek számára (röviden Távszem) elnevezésű szolgáltatás a mindennapokban, amikor a távolból egy emberi szempár siet a segítségükre. – Rengeteg olyan helyzet van, amikor nincs közelben látó személy, és információra van szükségünk, amely ott van előttünk, csak éppen nem látjuk. A szolgáltatással az okostelefon kamerájának segítségével a látássérült meg tudja mutatni a segítőnek, hogy mit nem lát, és ő választ ad a kérdéseire – magyarázza az elnök.

Országszerte 800, megyénkben 28 súlyos látássérült kapott a Távszem használatára alkalmas készüléket. Egyikük Nagy István, aki 26 éves korától fokozatosan veszítette el a látását egy örökletes szembetegség miatt, ma már csak a fényt érzékeli. A most 48 éves férfi számára nem okozott traumát a látás elvesztése, ezt azzal magyarázta, hogy az nagyon lassú folyamatként ment végbe nála. Az egyesületben találkozik a sorstársakkal és megosztják a tapasztalataikat, problémáikat. Ezzel egymást segítik is: praktikákat ajánlanak egymásnak hétköznapi feladatok megoldására. – A közösség fontos szerepet játszik abban is, hogy az új sorstársak képesek legyenek átlendülni a látás elvesztése okozta traumán, és könnyebben megéljék az ezzel kapcsolatos gyászt – hangsúlyozta Nagy István.

Csehné Huszics Márta beszámolt a látássérülteket segítő kezdeményezésekről is. – Egy 2018-as törvény értelmében a közszféra szervezeteinek, intézményeinek honlapjait és mobilalkalmazásait úgy kell kialakítani és működtetni, hogy a felhasználóknak akadálymentesen érzékelhető, kezelhető, érthető legyen. Megkezdődött az audionarráció a közszolgálati tévékben korlátozott időben. Számos színházi előadáson, például Veszprémben is közvetíti audionarrátor a látássérültek számára a színpadon történteket. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 1961 óta olvastat fel színművészekkel, és az utóbbi években önkéntesekkel is könyveket.

Ezeket a hangoskönyveket jelenleg CD-n tudják kikölcsönözni a látássérültek, 2018 óta pedig online is elérhető egy telefonalkalmazásnak köszönhetően. Jelenleg az 5200 változatos műfajú könyvből közel 3200 mű hallgatható meg a mobiltelefon segítségével – magyarázta az elnök.

– Országlicenc keretében 2018 nyár közepétől minden Magyarországon élő vak, gyengénlátó és olvasásban akadályozott magánszemély, valamint az őket foglalkoztató cégek, szervezetek, illetve a látássérült és olvasási nehézséggel élő diákokat tanító intézmények ingyenesen juthatnak hozzá több képernyőolvasó és nagyító, magyar nyelvű programhoz a Belügyminisztérium és az Informatika a Látássérültekért Alapítvány együttműködése révén. A világon hazánk a harmadik olyan ország, amely biztosítja a látássérültek és az olvasásban akadályozott emberek számára ezt a rendkívüli lehetőséget. Csak az a probléma, hogy minden kormányzati szándék, jogszabály ellenére is sok olyan honlap, illetve alkalmazás van, amely nem akadálymentes. Gyakran egy jól működő applikáció válik használhatatlanná a látássérültek számára egy frissítést követően. Pedig a látássérültek számára a közlekedési nehézségeik, valamint a nem akadálymentesített hívórendszerek miatt kiemelten fontos lenne az ügyeik számítógépről vagy telefonról való elintézésének lehetősége – mondta Csehné Huszics Márta, aki egy kéréssel fordult olvasóinkhoz és a nyilvánossághoz:

– Arra kérünk mindenkit, hogy aki rendelkezik olyan jól működő „almás” okostelefonnal, amelyet már nem használ, juttassák el egyesületünkhöz, hogy azt ingyen továbbítsuk az arra leginkább rászorulónak. Ezeknek a készülékeknek van magyar beszédtámogatási rendszere, ami a többi gyártó készülékével szemben megkönnyíti a használatot a látássérülteknek.