Félelmek és kérdések a sümegprágai bazaltbányáról

Az eseményre közel százan voltak kíváncsiak.

A falubeliek kezükben kicsi, „Nem” és „Tiltakozunk” feliratú zászlókkal töltötték meg a művelődési ház nagytermét, alkalmanként nemtetszésüket kinyilvánítva, bekia­bálva. A közmeghallgatáson átadták a hatóság képviselői­nek azt az ívet, amely a 600 lakosú, 470 választásra jogosult helyi 320 aláírását tartalmazta.

Kincses Klára, a Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya környezetvédelmi szakügyintézője elmondta, a bányanyitási tervek miatt hatásvizsgálati el­járást indítottak, szakhatósági állásfoglalást kértek például a Fejér és a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól, a Veszprém Megyei Kormányhivatal pedig vizsgálja a nép­egészségügyi, kulturális örökségvédelmi, talajvédelmi, er­dészeti, termőföldmennyi­ség-védelmi kérdéseket. A köz­meghallgatás célja, hogy a nyilvánosság elmondhassa véleményét.

A bánya nyitása ellen tiltakozó helyieket és aláírókat képviselve Babik Anikó hangsúlyozta, hogy a településen élők féltik a természeti környezetet, annak ellenére, hogy tudják, mekkora szükség van a bazaltra mint alapanyagra.

– A februári lakossági fórumon tudtuk meg, hogy az államtól elnyerte a cég a bányászati jogot, de a környezetvédelmi hatóság azt elutasította. A 2019. június 6-án kelt elutasító környezetvédelmi határozatban az erdészet és a katasztrófavédelem nem érezte aggályosnak a tevékenység megkezdését. Egyértelmű volt számunkra, hogy a lakosságnak tiltakoznia kell. Nem egyezünk bele a bánya nyitásába, nem engedhetjük, hogy erdőket pusztítsunk ki emiatt– mondta Babik Anikó, felolvasva a petíciót, miközben férje átnyújtotta az aláírásokat a hatóság képviselőinek.

A bányanyitást tervező cég, a Modre Bergbau GmbH vezetője, Andreas Puhr bemutatta a bányászattal eddig csak Ausztriában foglalkozó családi vállalkozást. Mint elmondta, a korábbi vállalkozó otthagyott egy bányát Sümegprága határában, a család pedig pályázott a megszerzésére, sikerrel. 2017-ben elnyerte a bányászati jogot, ezt határozatok bizonyítják. Mint kiderült, a bánya és a bányászati jogosultság egyaránt adott a helyszínen, de a területen rekultivációt kell végeznie a cégnek. A szomszédos, korábban szintén bányaként használt, de újra már nem nyitható területet megvásárolták, az ott időközben kialakult illegális hulladéklerakót felszámolják.

– A nyitásra váró bánya hozzávetőleg tíz főnek adhat munkát közvetlenül, de azon kívül még szállítóknak, alvállalkozóknak, gépjavítóknak, robbantóknak ugyancsak. Úgy gondolom, hogy a bányászat és a falu érdekei nem összeférhetetlenek. A sümegprágai bazalt mindannyiunknak kell, az országnak szintén szüksége van az alapanyagra, amelyből egyébként most kevés van Magyarországon

– mondta Andreas Puhr.

A hallgatóságból tiltakozások hallatszottak, egyszerre többen is szerettek volna felszólalni. Sok más mellett olyan kérdések, észrevételek hangzottak el, hogy hol áll meg a folyamat, ha elkezdődik. Mekkora részt bányásznak majd el a hegyből? Hat erdőterületet érint a bánya, de vajon mekkora egy száz évnél idősebb fa eszmei értéke? Ha megbüntetik azt a személyt, aki védett növényt vagy állatot pusztít el, akkor a bánya miért végezhet tömeges irtást? Többen hangsúlyozták a település szépsége, csendje, levegőjének tisztasága páratlan értékét és azt, hogy mennyire ragaszkodnak hozzá.

Fenyvesi Zoltán ország- gyűlési képviselő munkatársa, Horváth Ernő a képviselő távollétében annak szavait tolmácsolta. – Fenyvesi Zoltán véleménye szerint ilyen fajsúlyú kérdésben ki kell kérni a lakosság véleményét, anélkül nem lehet dönteni. Ő pedig a helyi polgárokat képviseli minden fórumon

A közmeghallgatás után Hujber Csaba polgármester elmondta lapunknak, hogy a település lakosságának nagy része nem örül a bányanyitási tervnek.

– Polgármesteri tájékoztatót tartottam, ott kiderült mindez. Amit tudok, megteszek a bánya nyitása ellen, akkor is, ha a működése iparűzésiadó-­bevételt hozna, így fejlődési lehetőséget jelentene a falunak. Sümegprágán kevés a bevétel, csak mikrovállalkozóink vannak. A bányától a követ nem a településen át szállítanák, de érthető, hogy a lakosság mégis tart a zajtól, környezeti változástól, portól – mondta Hujber Csaba.

Babik Anikó elmondása szerint a bánya nyitása miatt mintegy 42 hektár erdőt kellene kiirtani, de zaj- és porszennyezéstől ugyancsak tartanak, továbbá attól, hogy vége lesz a csendnek, megrepednek a házak.

A sümegprágai bányanyitás témáját azonban a bányakapitányság döntése zárja majd le.