Átalakuló szervezeti szabályzat és új tájegységi modell a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban

Új helyszínek nyíltak meg a látogatók előtt, ökoturisztikai bemutatóhelyek létesültek, gondoljunk a tihanyi Levendula Ház, a Pannon Csillagda vagy a Tapolcai-tavasbarlang látogatóközpontra. Őrszolgálati irodákat alakítottak ki, megnőtt a területkezelés és az állattartás jelentősége.

– Irracionális az, hogy minden döntést mindig a központban kell meghozni. Leegyszerűsítve a helyzetet, a nemzetipark-igazgatóságoknál, így a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) területén is, nagyon megnőtt a feladatok száma, és a kezelt terület nagysága is, így a vagyonkezelést és a szakmai természetvédelmi tevékenységet a régi struktúrában már csak nehézkesen tudtuk működtetni. Az új szervezeti és működési szabályzat és az új tájegységi modell ezt a helyzetet hivatott kezelni. Tulajdonképpen a szerkezet az elmúlt évtizedek alatt folyamatosan kialakult, most az igazgatás is alkalmazkodik ehhez – mondta el lapunknak Puskás Zoltán, a BfNPI igazgatója.

A biológiai sokféleség létünk alapja. Megőrzése alapvető feladat, hiszen a természetes ökoszisztémáknak kiemelkedő szerepük van többek között a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozásában.A nemzeti parkok szervezeti megújítása a klímavédelmi intézkedések sorába illeszkedik. Az országban a tíz igazgatóságon belül a természetvédelmi feladatok ellátására 41 tájegység jön létre.

Korábban a BfNPI területén szigorúan természetvédelmi alapon meghatározott tájegységek voltak, most üzemeltetési központokká alakulnak az új tájegységek. A napi munka irányítása a helyszíneken történik, nem a csopaki központban határozzák meg a napi feladatokat. A korábbi hét tájegység helyett négy tájegységet alakítottak ki, melyek területkezelési centrumokként működnek. A tájegységi vezetők olyan szervező, koordináló munkatársak, akik rálátnak az állattartásra, a monitoring tevékenységekre, a természetvédelmi őri munkára, az öko- és geoturisztikára, és ha csak lehet, helyi szinten megoldják a felmerülő problémákat.

– Az adatgyűjtést, összesítést, a szigorúan vett szakmai irányítást és visszaellenőrzést továbbra is a központban végzik, hiszen megvannak az erre hivatott osztályaink: az ökoturisztikai környezeti nevelési osztály, vagy a természetmegőrzési osztály. Az elmúlt években a vagyonkezelt földek nagysága folyamatosan nőtt, igazgatóságunk 14 ezer hektárnyi területet kezel. Ebből körülbelül 2700 hektárt haszonbérletben hasznosítunk, több mint száz gazdálkodóval vagyunk napi kapcsolatban a helyszíneken, a látogatóközpontok nagy részét is vállalkozók üzemeltetik. A tavalyi számvevőszéki vizsgálat feltárt hiányosságokat, az átalakítás részben ezeket is orvosolja majd – mondta Puskás Zoltán, hozzátéve: az időközben indított NAV-ellenőrzés nagyon jó eredménnyel zárult.

A változásokkal a területi jelenlét, a helyszíni munkavégzés, a helyi gazdálkodókkal való kommunikáció erősödik. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park új igazgatási központjai a kelet-veszprémi tájegység, a Kis-Balaton–Nagyberek tájegység, a nyugat-Veszprém–kelet-zalai tájegység és a nyugat-zalai tájegység lettek. A területkezelési centrumok nem a megyehatárokhoz kötődnek, hanem a területi jellemzők szerint alakították ki.

A remények szerint az átlagpolgár is érzi majd a változást, hiszen a helyben meghozott döntések gyorsabban és jobban reflektálnak majd a felmerülő igényekre.