A Hangvilla egy nyitott közösségi tér, Veszprém „téliesített sétálóutcácskája”

Nehezen kideríthető, mikortól álmodott erről a Hangvilla igazgatója, a Swing-Swing Kft. ügyvezetője. Bélafi László azt mondja: hogy pontosan mikor született a gondolat (már a Napló 2000-ben megjelent cikkében is csak annyit találunk: „régóta”), arra nem emlékszik, de az inspirációt bizonyosan Veszprém Város Vegyeskarának léte, működése jelentette.

– Nekem ez „életem vasúti terepasztala” – fogalmaz, – amit egyszer meg kell valósítani. A Hangvilla 2013. november 29-én este, egy színházi előadással nyitotta meg kapuit. Az elmúlt öt év alkalmat ad a visszatekintésre, arra, hogy számba vegyük, hogyan és miért készülhetett el a multifunkcionális közösségi tér.

Veszprém egy főre jutó kulturális fogyasztása többszöröse a többi megyei jogú városénak. Ilyen értelemben Veszprém kulturális nagyváros. A Hangvilla létrejötte a veszprémiek kultúra iránti viszonyulásának a megnyilvánulása. Ipari kifejezéssel élve, a Hangvilla „kulturális barnamezős beruházás”. Kulturális célból épült 1980-ban, egy nagyméretű mozinak, a multiplex mozik megjelenésével azonban nem funkcionálhatott tovább. Az átalakítással, „újrahangszereléssel” az épület mégis a közösségi lét és a kultúra helyszíne maradt. Cél volt építészetileg és műszaki­lag kialakítani egy közösségi épületet Veszprém belvárosában, a másik kihívás pedig az, hogyan lehet fenntarthatóan működtetni egy kulturális intézményt. Bélafi László szerint az eltelt időszak azt bizonyítja, az elképzelés sikerült. Veszprémben a kiemelkedő kulturális érdeklődés kiemelkedően sokba kerül. A kultúra érték, a produkciót meg kell vásárolni, annak ára van.

A kultúrát a néző, a felhasználó nem tudja teljesen kifizetni. Minél több az előadás, annál több támogatásra szorul. A Hangvilla más szisztémával gazdaságosan működik, a kultúrára szánt pénzt a Hangvillában teljes mértékben a produkció támogatására fordítják. Az elmúlt években sok hazai és külföldi küldöttség nézte meg az épületet és a működési modellt, de Veszprém esete – az említett kulturális fogyasztással – egyedi. Épületet bárhol lehet építeni, de értelmesen működni ott tud, ahol ilyen a közönség és a közakarat, állítja Bélafi László.

Megvalósult a vízió, a Hangvilla egy intézmény, egy multifunkcionális közösségi tér, ahova bárki betérhet. Alapfunkciója, hogy legyen egy komolyzenei hangversenyterem a városban; évente negyven-ötven komolyzenei koncert van, ami nagyon sok, de egy épület üzemeltetéséhez kevés. Ezért is van jelen mindenféle műfaj: színház, bábszínház, stand-up comedy és egyéb előadó-művészet. Évente legalább 300 előadás van a nagyteremben, előfordul, hogy egy nap több is.

Az elmúlt öt évben több mint félmillió jegyet vásárló látogató volt a rendezvényeken, szó szerint a pincétől a padlásig, de szerény számításunk szerint több millió ember fordult meg a Hangvillában. Alig van olyan veszprémi ember, aki rendszeresen ne járna be valamilyen céllal a Hangvillába, aki pedig nem járt itt, az szégyellje magát. Ez egy nyitott épület, „téliesített sétálóutcácska”: jobbra étterem, balra kávázó, bejövök, leülök, ebédelek, összefutok másokkal, ezért jó itt lenni reggeltől estig. Rendszeresek a konferenciák, kiállítások; a galéria képzőművészeti értelemben is galériaként üzemel.

Az alapvető elképzelés az volt, hogy a ház legyen működőképes, és a működés során kialakul, milyen irányba kell továbbfejleszteni. Látják, mire van igény, és azokat megvalósítják. Bélafi László elmondja, most éppen kamerarendszert telepítenek a nagyteremben, apró robot-kamerákkal, ami lehetővé teszi majd, hogy egyszerűen lehessen filmfelvételt készíteni, kiváló minőségű közvetítést megvalósítani, akár egyenes adásban is. Nem az a cél, hogy otthon maradjanak a nézők, hanem az, hogy szélesítsék a hozzáférést a kulturális rendezvényekhez. Ezt a városi televízióval szoros együttműködésben valósítják meg, ezáltal a kulturális műsorok országos szinten is megjelenhetnek majd.

Az elmúlt öt évben rengeteg olyan esemény történt, ami sokaknak életre szóló élményt jelentett. Voltak itt világsztárok, hazai csillagok, néptáncos iskolások, megindítóan szép pillanatokat szerezve. Az intézmény befogadó jellege miatt viszont sok olyan is történik, ami az igazgatónak nem tetszik.

Előfordul, hogy a néző nem lehet egészen biztos benne, hogy amit élőben hall, az fél playback vagy teljesen az. Ez nem helyes és nem tisztességes hozzáállás. Fontos, hogy a nézők hiteles előadást lássanak, nem mindegy, hogy élő előadást látok-e, vagy biodíszlet mozog a színpadon. Nem tetszik, hogy egyre hangosabb minden, borzasztóan túlhangosítottak a produkciók, szinte már elviselhetetlen, a hangmérnök a Hangvilla hangrendszerét „tömegpusztító fegyverként” használja. Ebbe a Hangvillának nincs beleszólása. Nem tetszik, amikor a művész igénytelen, nem érdekli, mi hogyan szól kifelé. Ebben sajnos nem értem el sikereket, ez kudarcélmény számomra, bár soha semmit nem adok fel.

A Hangvilla pozitív példát mutat. 2019. január 5-én, a létesítmény megnyitásának ötödik évfordulóján koncertet rendez, ahol a most alapított Hangvilla zenei díj díjazottja lép fel. A díjat olyan fiatal előadó kapja, aki élőben zenél, akar és tud valamit, hatni a közönségre. Az elejétől a végéig a teljes produkció érdekli az előadót és a zenekarát, igazi művészek. Idén Csemer Boglárka Boggie csütörtökön vehette át az elismerést. A díjazott kap egy fellépési lehetőséget, koncertfilmet, szombat reggeltől vasárnap estig a Hangvillában próbálhat. Bélafi László reméli, hogy a díjból hagyomány lesz, évente egyszer egy előadót díjaznak.

– Csemer Boglárka egyenes és határozott. Elmeséltem neki ezeket, és ő őszintén a szemembe mondta: Bélafi úr, attól, hogy ön nem tud róluk, még vannak igényes fiatal elő- adók, akik akarnak is valamit. Azóta lelkiismeret-furdalásom van, és aktívan keresem az igényes zenét játszó elő- adókat.

Remélem, a 2018-as díjazott után évente sikerül találni olyan értéket, ami Hangvilla zenei díjat ér, és hagyomány lehet a nyertes előadó január elejei bemutatkozásából a Hangvillában.