Erdész emléke előtt tisztelegtek Farkasgyepűn

Az az erdőterület, ahol Kocziha János évtizedeken keresztül dolgozott, a második világháború előtt a Gróf Esterházy Hitbizományi Uradalom Pápa-ugodi Erdőhivatalának erdőgondnokságához tartozott. Az uradalom akkori területe 56 ezer hold volt, amivel a Dunántúl második legnagyobb birtokának számított.

Az akkori szakembereket követő erdészgenerációk sokat tanulhattak elődeik kitartó és fegyelmezett munkájából, pontosságából, valamint az erdő szeretetéből. Minderre Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója hívta fel a figyelmet, amikor a bakonyi erdő mélyén felavatták az erdőgazdasági vállalat kezdeményezésére állított Kocziha János-emlékkeresztet. Mint mondta, a régi idők erdész-életére ma már csak néhány elhagyatott, többnyire romos erdésztanya, illetve régi térképek, elnevezések emlékeztetnek. Nagy részüknek sajnos a nyoma sem látszik. Varga László kiemelte, vállalatuk kötelességének érzi, hogy a sokak által elfeledett, mások számára esetleg jelentéktelen, de a szakmának fontos emlékeket örökre megőrizzük.

Kocziha János életútját Dani Ágnes ismertette. A szakember Zernesten született 1886-ban, ma ez az erdélyi Brassó megyében található. Erdőmérnöki oklevelét 1913-ban szerezte meg Selmecbányán. Zernesten kezdett el dolgozni, 1921-ben pedig már Fenyőfőn teljesített szolgálatot a hitbizomány alkalmazásában, erdőgondnoki beosztásban. Halálának körülményei tisztázatlanok: 1948. május 28-án reggel elindult munkába, de késő estig sem tért haza. Felesége kerestetni kezdte, másnap az erdő mélyén találták meg holtan.

A Csalános-árok egyik szűk völgyében immár emlékkereszt hirdeti Kocziha János nevét és munkásságát.

A feszületet Rudi Péter plébános szentelte fel. A fakereszt Fodor Zoltán munkáját dicséri.