A vetésis diákok kiléptek a saját kis buroklyukból

Papp Katalin, a Vetési Albert Gimnázium francia munkaközösségének vezetője, a 9. C osztályfőnöke, az egyik projektfelelős arról beszélt lapunknak, hogy a projektzárásig eljutni többfordulós esemény volt.

-Tavaly novemberben kezdődött a projekt a Vétesiben rendezett Tolerancia Nappal, amelyre a Kozmutza Flóra Iskolából érkeztek gyerekek – nyilatkozta Papp Katalin.

Az eseményen a Kozmutza igazgatója, Sindlerné Kloó Györgyi tartott előadást az értelmi fogyatékossággal élők helyzetéről, oktatásáról. Mint megtudtuk, a Centropa Alapítvány által kezdeményezett és támogatott projekten országosan húsz iskola vett részt, a Vetési Gimnázium a kalocsai Nebuló iskolára „talált rá”, és a két csoport háromszor találkozott egymással. Először a budapesti Siketek Tanintézetében ismerkedtek és játszottak együtt, majd idén márciusban Kalocsán találkoztak ismét a fiatalok. Papp Katalin elmondta, hogy megismerték az iskolában folyó munkát, a színes programokat, és a várost is felfedezték. A viszontlátásra még március végén sor került, amikor a kalocsaiak jöttek Veszprémbe, így láthatták a város a nevezettességeit is a közös együttlét kapcsán.

A záróeseményt, az úgynevezett Befogadó kiállítást pedig szerdán nyitották meg a Vetési Gimnáziumban, a résztvevők által készített képekből és a Kozmutza iskola diákjainak munkáiból.

-Ez csak egy első lépés volt, hogy a diákok kilépjenek a saját kis buroklyukból. Szeretném, ha jövőre is folytatódna ez az esemény, hiszen diákjaink látóköre megnyílt a hátrányos helyzetű és sérült fiatalok irányába – fogalmazott Papp Katalin.

Sindlerné Kloó Györgyi azt emelte ki, hogy a Vetési Gimnáziummal régóta jó kapcsolatot ápolnak. Az iskola vezetésével számítanak egymásra, ráadásul a Vetésivel az elsők között kötöttek az önkéntes szolgálatra vonatkozó szerződést.

-A kiállítás nagy élmény a tanulóinknak – tette hozzá Sindlerné Kloó Györgyi, aki hangsúlyozta: ők egy városszéli iskola, ám kinyitották a kapukat. Majd visszakérdezett: „Hogyan lehet elfogadni valakit, akit nem ismerünk? Az emberek érzékenyek, elfogadók, de csak ahhoz, amit megismernek.”