Megvédenék a Malom-völgyet

A jó megoldás az volna, ha mindenki létesítene komposztálót és egy tűzrakót a kertjében

Sokan a környező erdőkbe és rétekre hordják, hogy a biohulladék ott bomoljon el, mert azt hiszik, ezzel környezetbarátok. Sajnos ez nem így van, mert a bomlásból kioldódó anyagok megváltoztatják a talaj eredeti kémiai összetételét, ami átalakítja az azon honos növénytársulást.

A jó megoldás az volna, ha mindenki létesítene komposztálót és egy tűzrakót a kertjében, és helyben megoldaná a problémát. Felsőörsön, a Malom-völgy szomszédságában vagy a völgyet övező erdő szélében a házak udvarán kultúrnövények, nemesített gyümölcsfák, füvesített gyepek és virágoskertek vannak, míg a völgyben őshonos növényzet és állatvilág található. A kettő között sokszor csak egy keskeny, kerítésnyi határvonal húzódik. Ez az ott lakók szempontjából érték, mert természetközeli helyen élhetnek és számos ritka állatfajt figyelhetnek meg. Az élővilág számára viszont ez az életterük végét jelenti, és sokszor nem is jutnak vissza élőhelyükre, ha a kertekbe betévednek. Ugyan az ember és természet között itt elvileg nincs konfliktus, de az emberi lakóhely és természetes élőhely közvetlen találkozása egyáltalán nem nevezhető jónak, mivel a kertek zöldhulladéka sokszor az erdőben és a sziklagyepen köt ki. Az idegenhonos növények (bálványfa, aranyvessző, selyemkóró) és gyomok megjelenése a terület folyamatos bolygatására utal, ami a terület természetes állapotának fokozatos romlását vetítik előre.

Az itt élők sokszor találkozhatnak Natura 2000 fajokkal

– Sajnos vannak olyanok is, akik a kerítésen átdobálják a háztartási szemetet, sőt, kaput létrehozva szemétlerakót, bútortárolót és komposztálót készítenek az erdőben. Az itt élők sokszor találkozhatnak olyan Natura 2000 fajokkal, mint a nagy szarvasbogár és a csíkos medvelepke, de gyakrabban láthatnak más védett fajokat is, mint a mókus, erdei pele, lábatlan gyík és az erdei sikló. Ugyanakkor fokozottan védett fajok is lehetnek a kertek szomszédságában (dolomit kéneslepke, kék pattanóbogár, keleti rablópille). Ezeket a fajokat csak úgy védhetjük meg, ha élőhelyükre sem szemetet, sem zöldhulladékot nem hordunk – nyilatkozta lapunknak Varga Szabolcs helyi természetvédő, aki szerint nagyon fontos volna a biohulladék helyben történő feldolgozása az egész régióban, mivel a települések jelentős része Natura 2000 területekkel szomszédos.