2018.03.14. 11:00
Fahajók a Balatonon: a tó legendás ékkövei
A magyar vitorlássport és a Balaton ékköveinek nevezte Cittel Lajos hajóépítő, vitorlázó a fahajókat. A régi, legendás vitorlások felújítása miatt építette fel műhelyét, erről is beszélt Balatonalmádiban, ahol a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) helyi csoportja meghívására találkozott az érdeklődőkkel a Hotel Bál Resortban.
A Hungária vízre tétele tavaly nyáron, egy balatoni kikötőben Fotó: Kovács Erika/Napló
„Szerettem volna beülni egy vitorlásba”
Dallos Zsuzsa, a találkozó háziasszonya, a NABE helyi csoportjának tagja kérdésére, miszerint a püspökladányi fiú 14 évesen hogyan került a Balatonra, és miért választotta a hajóépítést, Cittel Lajos a rá jellemző jókedvvel azt mondta, „mert szerettem volna beülni egy vitorlásba”.
Aztán felidézte, hajóépítő mérnöknek készült, és fiatal korában még működött a füredi hajógyár, ahol látta, a mérnökök gépeket meg uszályokat építenek exportra vasból, ő viszont vitorlásokat akart építeni, és ki is tartott elképzelése mellett. Kitűnő mesterek mutatták meg neki a fahajóépítés fortélyait, az elméletet pedig Balatonfűzfőn, az ipari iskolában tanulta meg.
Így menekült meg a Sirocco
Cittel Lajos büszkén beszélt a Nemere II-ről, (jelentése hideg erdélyi szél), a Siroccóról (neve a meleg afrikai szélre utal), amit eredetileg Big Boynak neveztek, illetve a Lillafüredről, valamint a 6R jachtról, a Hungáriáról, amit az 1928-as amszterdami olimpiára építettek. Utóbbihoz hasonló 6R jachtból összesen kettő van a Balatonon, a másik a Talizmán, ami az említettekkel együtt szintén Cittel Lajos műhelyében újult meg. A mester a Siroccóról elmondta, a vakszerencsének köszönhető az, hogy annak idején ezt a legendát, a balatoni hajózás egyik ikonikus darabját nem darabolták fel, és nem készült belőle virágláda egy balatoni táborba. Szerencsére az utolsó pillanatban sikerült megmenteni.
Hárman maradtak
A mester szerint a fahajók a Balaton igazi ékkövei, úgy mondta, ma is respektjük van, megállják helyüket a versenyeken, a tó hajózási történetének legendái, a fa és a hófehér vitorlák együttes látványa pedig lenyűgöző! Tudomása szerint összesen hárman építenek fahajót a Balatonnál, ők az igényeket ki tudják elégíteni. Ma ugyanis jóval keresettebbek a kevesebb karbantartást igénylő műanyag hajók, amelyeket a belső terek köré építenek, például a hűtőszekrény meg az ágyak méretéhez alakítják, míg korábban a kecses vonalak voltak az elsődlegesek, nem a belső rész.
Kolumbusz Kristóf nyomában
Cittel Lajos felidézte közös hajóútját Kopár Istvánnal, aki a Salammbo nevű Balaton 31-es hajóval egyedül körbevitorlázta a Földet. Az Amerika felfedezésének 500. évfordulójára rendezett America 500–Columbus túraversenyen ketten, a Salammbóval indultak el, és az utat 21 nap alatt tették meg azon az útvonalon, ahol Kolumbusz is járt. – Célba érés után egy vajas-lekváros kenyér meg egy édesvízi fürdés maga volt a mennyország! – érzékeltette az út kihívásait Cittel Lajos, aki sajnálattal beszélt arról, hogy a magyar vitorlássportban az utánpótlás nem megfelelő. Példával érzékeltette, fiatalkorában egy csínytevésnél nekik nagy büntetésnek számított, ha egy napig nem mehettek be a vitorlástelepre, ma ezen csak nevetnek a fiatalok, akiknek a mester szerint a természethez való kapcsolatuk is megváltozott, az okostelefonok, számítógépek, videojátékok kerültek előtérbe.
Bakancslista
Érdeklődésünkre, hogy melyik munkájára a legbüszkébb kiemelte, a Nemere II-nél tette le névjegyét a szakmában, mert az alkalmazott technológiával, eljárásokkal úgy sikerült felújítani a hajót, hogy az eredeti formájában pompázott. A kérdésre, hogy bakancslistájáról mely hajók hiányoznak még, azt mondta, a Kenese nevű ötvenes és a legendás Kishamis.
