2023.12.08. 09:00
Az önkéntes jogkövetés olcsóbb lett volna
Mindent megpróbált megtenni, hogy kibújjon az adózás alól egy napenergiát hasznosító rendszerek eladásával foglalkozó társaság.
Az egyéni vállalkozó online számla adatai jóval több áfát tartalmaztak, mint amennyi az áfa bevallásban szerepelt
Fotó: Illusztráció: pixabay
Áfabevallásaiban nem szerepelt fizetendő adó, az ellenőrzéskor pedig visszatartotta a bekért dokumentumokat, és nem működött együtt a revizorokkal. Erről adott hírt a Veszprém Vármegyei Adó-és Vámigazgatóság legutóbbi közleményében.
Mint megtudtuk, az adózó az áfabevallásaiban kötelezettséget nem vallott, ezért a hivatal kockázatkezelési rendszere – a tevékenységet és az Online Számla rendszer adatait elemezve – jelezte a revizoroknak, hogy a bevallásban nem a valós adatok szerepelnek. A NAV első körben megpróbálta önkéntes jogkövetésre felhívni az adózót, de a támogató eljárás sikertelen maradt, akárcsak az ezután indult jogkövetési vizsgálat. Az adóellenőrzés megkezdése után a cég menteni próbálta a menthetőt, és az adószámlájára több millió forintot utalt, remélve az adóbírság csökkentését. Együttműködési hajlandóságot viszont továbbra sem mutatott, iratokat nem adott át, a kapcsolatot nem vette fel a hivatal munkatársaival.
Az ellenőrök a közösségi beszerzésekre vonatkozó kontrolladatok alapján nemzetközi információt kértek. A válasz nyomán rendelkezésükre álltak a külföldi beszállító által átadott iratok, amelyek az adózó vevőire vonatkozó adatokat is tartalmaztak. A fellelt vevők megküldték a cég kibocsátott számláit, amelyek alapján a revizorok megállapították a társaság fizetendő áfáját és környezetvédelmi termékdíját. Ezek után előkerültek a cég által befogadott számlák is, amelyeknek áfatartalmát levonásba akarták helyezni. A társaság, hogy elkerülje a becslési eljárást, átadta a környezetvédelmi termékdíjról szóló nyilvántartását, és néhány kibocsátott számlát is. A nyilvántartás azonban értelmezhetetlen tételeket tartalmazott – mint például a háromnyolcad darab raklap –, az átadott számlákat pedig már a vevők révén ismerte a hatóság.
Az időhúzással csak halasztani tudta adókötelezettségei megállapítását, viszont a támogató eljárás sikerével szemben, az akadályozás miatt csaknem 2 millió forint eljárási bírság rakódott a fizetendő adóra. A több mint 13 millió forintos adófizetési kötelezettség megállapítását nem kerülhette el az adózó, a részben becsléssel megállapított adóeltitkolás miatt pedig emelt összegű adóbírsággal kell számolnia.
Az önkéntes jogkövetés célravezetőbb és jóval olcsóbb lett volna.