Tiltás mellett szerzett földet egy német férfi, milliókat fizethet

A tényállás szerint a német férfi még az 1990-es években határozta el, hogy Magyarországon lótenyésztéssel, mezőgazdasággal foglalkozik, bár tudta, hogy hazánkban mezőgazdasági ingatlan tulajdonjogát nem szerezheti meg. Bízott abban, hogy Magyarország uniós csatlakozásával az akadály elhárul, Németországban pedig olyan jogi tanácsot kapott, hogy vagyonkezelői szerződésekkel használatába kerülhetnek a földterületek.

Így 1999-ben megállapodott egy Veszprém megyei férfival, aki vállalta, hogy a tiltó rendelkezéseket megkerülve, a termőföldek megszerzésében közreműködik. Megállapodásukkal közel 1000 hektár földet vásároltak, a tulajdonjogot pedig a magyar férfi és családtagjai nevére jegyezték be. A vásárláshoz szükséges pénzt mindig a német férfi adta, aki a földeken a magyar férfival közösen alapított cégen keresztül gazdálkodott. A külföldi fél látva, hogy a földszerzést a magyar jogszabályok továbbra sem teszik lehetővé, elhatározta, hogy felhagy a gazdálkodással, és értékesíti a termőföldeket, ami 2014-ben megtörtént.

A német férfi és az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett magyar eladók között azonban a vételárral kapcsolatos elszámolásra nem került sor, és a német férfi peres úton követelte a pénzt üzlettársától, illetve annak családtagjaitól. Az ügyész e polgári perben, az ügyletkötések idején hatályos törvény alapján indítványozta, hogy a bíróság a tiltott szerződést kötő félnek visszajáró, az ingatlanvagyon értékesítéséből származó vételárat az állam javára ítélje meg. A Veszprémi Törvényszék nem jogerős ítéletében arról döntött, hogy a német félnek visszajáró szolgáltatásból 68 millió forint a Magyar Államot illeti meg.