Tél volt, tél nincs - mit mond Németh Lajos?

– Számomra is meglepetést jelentettek az elmúlt évek telei, és azt kell mondjam: ma már az számít kakukktojásnak, hogy tavaly december elején pár napig havazott, rövid időre megmutatta igazi arcát a tél. Az a tendencia, hogy a Kárpát-medence, azon belül természetesen a Balaton környéke is egyre inkább a két évszakos időjárás felé halad – mondja a szakember, aki hangsúlyozza, a klímaváltozás nem állt meg, sőt olyannyira „működik”, hogy világszinten a 2023-as esztendő volt az eddig valaha mért legmelegebb évünk.

Itt megjegyzem, a nyár nem bővelkedett a kánikulai napokban, eső is esett, mire Németh Lajos elmondja, való igaz, de nem csupán a nyarat kell figyelni, az egész éves hőmérsékleti mutatóknál valamennyi évszak adatait egyaránt nézik, tehát például ezt a mostani telet is. Arra a kérdésre pedig, hogy mi várható az előttünk álló majd’ két hónapban, a meteorológus véleménye az, hogy idén csak kóstolgat bennünket a téli időjárás. Átlag közeli hőmérsékletű napokra jövő héten ugyan számíthatunk, de igazi kemény télre sem a január hátralévő részében, sem februárban ne készüljünk. – Fagyni Veszprém vármegyében is fog, de ez nem az igazi, amit jól jelez például az eplényi sípálya üzemszünete. Mégis azt mondom, ne temessük a telet, a hideget annak ellenére, hogy ma már szokatlanok a korábbi nagy havazások. Várhatóan az lesz a tendencia, hogy a gyakran borongós-esős téli fél év mellett április-májusban egy-egy hidegbetörés hoz hózáport, de az a hó nem marad meg tartósan. Időjárásunkat a szélsőségek jellemzik, és az enyhe tél is része ennek. Hogy mi az oka mindennek? Az Atlanti-óceánban sokkal több energia halmozódott fel, mint korábban, vize emiatt melegebb, ami megakadályozza az északi hideg légtömegek beáramlását Közép-Európába. Napjainkban a nyugat–keleti áramlás sokkal jellemzőbb, ezért maradnak el a nagy hidegek. Sőt, hidegről nem is könnyű ma már beszélni, mert a tavalyi, 2023-as esztendő volt a legmelegebb Magyarországon, amióta a szakemberek mérik és számon tartják az adatokat.

Németh Lajos további szélsőségekről is szól, többek között a 2022-es évről, mely az évszázad legsúlyosabb aszályát hozta Kelet-Magyarországra. – Érdekes, hogy itt, a Balatonnál is megmutatkozott a csapadékhiány, tavalyelőtt hetven centiméteres vízállással zártuk az évet, míg idén nemrég ki kellett nyitni a zsilipeket – mondja, hozzátéve, a szélsőségek gyakoribbá válása bizony az éghajlatváltozás jellemzője.

A földi éghajlattal kapcsolatos nagy kérdés az, mennyire lesz alkalmas az emberi élet számára a következő évszázadokban. – Az idő múlását megállítani nem lehet, de az emberre gyakorolt negatív hatását mérsékelni igen, mégpedig egészséges, aktív életmóddal. Például rendszeres sporttal – vallja a meteorológus, aki nemcsak szavakkal, de tettekkel is bizonyítja ezt nap mint nap.