Tavaly folytatódott az elmúlt évek időjárási tendenciája

A veszprémi repülőtéri meteorológiai mérőállomás szerint az évi középhőmérséklet 11,67 foknak adódott, ami 1,21 fokkal magasabb a sokévi átlagnál, emelte ki Kovács Győző meteorológus. A tendenciát jól jellemzi, hogy 2011 óta az összes évben a sokévi átlagnál magasabb volt az évi középhőmérséklet. Ami 2022-t illeti, a szokásosnál jóval enyhébb januárt és februárt az átlagosnál kicsit hűvösebb és szárazabb tavasz követte. A nyár az utóbbi ötven év második legforróbb nyara volt hőhullámokkal és aszállyal, majd az ősz közel egy fokkal enyhébbnek bizonyult a sokévi átlagnál. 

Az év enyhe téllel kezdődött, a január 1,9 fokkal, míg a február 3,3 fokkal volt melegebb a szokásosnál. A szakember fagyos napból – amikor a hőmérséklet nulla fok alá csökken – és zord napból – mínusz 10 fok alatti hőmérséklet – is kevesebbet jegyzett fel. Utóbbi csak egy napon fordult elő, január 24-én mínusz 10,1 fokig csökkent a hőmérséklet, egyben ez lett az év leghidegebb napja. Jól mutatja az enyhe évkezdetet, hogy havazásos napból feleannyi volt, mint máskor. Míg a március csak egy hajszállal, az április jelentősen hűvösebb volt a szokásosnál, viszont a májusi középhőmérséklet 1,7 fokkal haladta meg az átlagot. 

A nyári hónapok egységesen melegebbnek bizonyultak a megszokottnál: a június, a július és az augusztus is a negyedik legmelegebb hónap lett az 1970 óta jegyzett adatsorban, emelte ki Kovács Győző. A három nyári hónapban országosan öt hőhullámos időszak fordult elő, ezek között csak rövid időszakokra hűlt le a levegő. A forróságot jól mutatja, hogy az átlagosnál sokkal többször, a nyár 92 napja közül 81-en haladta meg a hőmérséklet a 25 fokot. A meteorológus hőségnapból – amikor a hőmérséklet meghaladja a harminc fokot – az átlagos tizenöt helyett 31-et jegyzett fel, és az évenkénti egy nap helyett tavaly öt napon is átlépte a csúcshőmérséklet a 35 fokot (forró nap). Az év legmagasabb hőmérsékletét július 23-án jegyezte fel a szakember, aznap 37,1 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála, 22-én hajnalban pedig 23,2 fok volt, ez volt a tavalyi év legmagasabb minimum-hőmérséklete.

A szakember elmondta, a 2022-es ősz középhőmérséklete 11,3 fok volt, ami 0,9 fokkal melegebb az 1991–2020 közötti időszak sokévi átlagánál. A szeptember hűvösebb volt a szokásosnál, az október középhőmérséklete viszont 1,8 fokkal, a novemberé pedig 1,3 fokkal a sokévi átlag felett alakult. Érdekesség, hogy a napi középhőmérsékletek szeptember 24. és október 19. között alig változtak, általában 12 és 14 fok között ingadoztak, ami szeptember végén még hűvösebb, de október második felében már az átlagnál enyhébb időt jelentett. Októberben a napi maximum-hőmérséklet több napon meghaladta a 20 fokot, így 2022 őszét szép és hosszú vénasszonyok nyara jellemezte, mondta Kovács Győző. 

A december szintén enyhébb volt a szokásosnál: bár huszadikáig a hónapra jellemző értékeket mért a meteorológus, ezt követően egyre enyhébb légtömegek érték el a térséget. 23-tól a napi maximumok gyakran emelkedtek 10 fok fölé, és a minimum-hőmérsékletek sem csökkentek fagypont alá. Különösen enyhe volt a karácsonyi időszak: a 24-e és 26-a közötti három nap középhőmérséklete 8,1 fok volt – ilyen enyhe időjárást karácsonykor korábban nem jegyeztek fel Veszprémben, hívta fel a figyelmet Kovács Győző. A legmagasabb hőmérséklet decemberben szilveszterkor volt, az év utolsó napján 13,7 fokig emelkedett a hőmérséklet.

A csapadékhiány már harmadik éve halmozódik: 2020-ban 100 milliméterrel, tavalyelőtt 210 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a sokévi átlagnál. – A kevés csapadék mellé mindkét évben az átlagnál magasabb hőmérséklet társult, emiatt intenzívebb volt a párolgás, ami hamarabb idézte elő az aszályos helyzeteket, és fokozta annak káros hatását – fogalmazott Kovács Győző. Hozzátette, 2022 is aszályos volt: 478 milliméter csapadék hullott, 120 milliméterrel kevesebb a sokévi átlagnál. Mind a négy évszak csapadékösszege kevesebb volt az időszakra jellemzőnél, csak négy hónapban – áprilisban, júniusban, szeptemberben és decemberben – volt több a lehullott mennyiség az átlagnál. Szokatlanul kevés eső esett januárban (8 mm), februárban (11,8 mm) és októberben (9,1 mm). A legcsapadékosabb hónap a június volt 80 millimétert meghaladó értékkel, míg a legcsapadékosabb napon, november 22-én 32,7 milliméter eső esett. A napsütéses órák száma az évben 2390 óra volt, 190 órával több az átlagosnál.

Összegzésként a meteorológus elmondta, az évi csapadékösszeg csökken, eloszlása időben és térben egyre szeszélyesebb. Megnőtt a hőhullámok gyakorisága és intenzitása, így nagyobb a valószínűsége az aszályok kialakulásának, és egyre kevesebb vízzel gazdálkodhatunk.