Sorra dőlnek meg az őszi melegrekordok – Harcz Endre viharvadásszal beszélgettünk

Mennyire előre tudjátok meghatározni az időjárás alakulását?

Különbséget kell tenni hosszútávú és rövidtávú időjárás előrejelzés között. A hosszútávú előrejelzés 1-2 hétre előre szól és az időjárás jellegét próbáljuk előre jelezni, mivel 1-2 hétre előre pontos hőmérsékleti, szél vagy csapadék adatokat felesleges várni, ugyanis ezeket gyakran 3-4 nappal előre is nehéz, nemhogy 1,5 hétre. A hosszútávú előrejelzés lényege, hogy várható-e komoly hidegbetörés, csapadékosabb vagy szárazabb időszak jön-e, nagy vonalakban próbáljuk körülírni a várható időjárást.

A rövidtávú előrejelzésben konkrétabb dolgokat figyelünk, azaz 5-7 napra előre már csapadék mennyiségeket, pontosabb hőmérsékleti értékeket is lehet várni, területi eloszlást is érdemes figyelni.

Ezzel együtt például amikor záport-zivatart várunk egyik napról a másikra, nehéz előrejelezni a pontos helyeket, hisz mindenki tapasztalt már olyat, hogy a faluja egyik felét elveri a jég, miközben a másik felén egy csepp eső sem esik. Ilyenkor az esélyeket és a várható zivatarok hevességét lehet előre jelezni.

Gyakori, hogy Zala megyei ismerőseim mondják, „Esőt mondanak mára”, holott az előrejelzésben valóban várnak esőt, csak éppen például északkeletre, de az előrejelzést kevésbé figyelmesen figyelők erre nem figyelnek, meghallják hogy esőt várnak, de arra nem figyelnek, hogy hova. Ezért fontos, hogy az előrejelzéseket értsük is!

Milyen eljárásokkal végzitek a munkátokat?

Mivel van egy káki (datolyaszilva) ültetvényünk, illetve növénykereskedéssel és kertészeti tanácsadással is foglalkozom, nagyon fontos az időjárás előrejelzés a saját dolgainkkal kapcsolatban is. A kritikus hőmérsékleti értékek, mint például a komoly téli fagy, a tavaszi fagy, a csapadék, a perzselő hőség vagy az erős szél befolyásolja értékeinket és a munkavégzést is, ezért kellenek pontos előrejelzések kis területre is. Az internetes oldalakon vagy a médiában nem mindig megbízhatóak az előrejelzések, ezért a számítógépes modellekből olvasom ki az időjárás várható alakulását. Naponta többször több időjárási modellkimenetet nézek végig, ezeket gyúrom össze a helyi sajátosságokkal, helyi áramlási viszonyokkal, kalkulálva a modellek ismert hibáikkal, így gyakran órára pontosan tudom, mikor ered meg az eső vagy tizedfokra tudom, hány fok várható.

Minek tudható be ez a mostani, már-már tavaszias enyhe időjárás?

Az idei október az elmúlt 100-150 év 4-5. legmelegebb októbere, és az ország nagy részén komoly szárazság van. Az enyhe idő és a kevés csapadék részben a folyamatos anticiklonnak köszönhető, illetve annak, hogy az Atlanti-óceánon, a Brit-szigetek és Nyugat-Európa térségben gyakori frontok, hidegbetörések előoldalán meleg levegő áramlik folyamatosan hazánk fölé, ez még 10-napig biztosan így is marad.

Az elmúlt 20-25 évre jellemző, hogy gyakran hónapokon, akár fél éven át ugyanolyan időjárás uralkodik, ezért az arra jellemző hatások erősödnek. Vagy hetekig-hónapokig esik egyfolytában, aztán hetekig-hónapokig nem, az időjárás rááll egy típusú menetre, és ezek váltakoznak gyakran átmenet nélkül egyik végletből a másikba csapva.

Milyen télre számíthatunk?

Ember és számítógép nincs a Földön, aki előre megmondja november elején, hogy milyen lesz a január. Teleink általában 3-4 hét enyhe idővel járnak, 2 hétig köd és zúzmara uralkodik, 1-2 hét csapadékos idővel telik, aztán a maradék 2-3 hét lehet hideg és havas. Persze az elmúlt években megtapasztalhattuk a Magyarországon előforduló telek legszélsőségesebb eseményeit is, voltak rendkívül enyhe telek, volt, hogy fél méter vastagon átfagyott a talaj, voltak 40 cm-es hótakarók, volt április elejéig tartó tél, volt -20 fok, és a következő télen is bármi előfordulhat. Pontosan ezt nem lehet megmondani, erre jó példa a múlt tél, amikor rekordenyhe tél legvégén március 1-én -20,-25 fokok voltak országszerte, azaz 1-2 hét alatt egyik végletből a másikba csapott át az időjárás.

Nemcsak az embereket, de az állat- és növényvilágot is alaposan felbolygatja a jelenlegi helyzet. A szúnyogok, kullancsok és más egyéb rovarok elszaporodása nem sok jóval kecsegtet. Ezen kívül milyen hátulütővel kell még megbirkóznunk a jövőben?

Sajnos valóban problémásak ezek az időjárási anomáliák, a növény és állatvilágban is komolyan éreztetik hatásukat. 2-3 évvel ezelőtt példátlan tavaszi fagyok voltak, nyaranta a madarak rászoktak a vízhiány miatt arra, hogy az éretlen körtét, almát egyék, ez korábban nem volt jellemző. A horgászok is panaszkodnak, hogy régebben bizonyos időjárású napokon nagyon „evett” a hal, most ahhoz hasonló napokon nem lehet halat fogni. A jövőre nézve ezek a szélsőséges időjárási események ugyanígy valószínűek, például az egyenlőtlen csapadékeloszlás ezek után is biztosan problémákat fog okozni.