Megváltozott klíma, extrém hőség, de jó évjárat

58 ezer 249 hektár szőlőterület van az országban a 2024. július 31-ei adatok szerint. Idén a becslések szerint körülbelül 2,9-3 millió hektoliter seprős újbor és must lesz. Az országos termésátlagbecslés hektáronként 83 mázsa, ami megfelel a sokévi átlagnak – az adatokat szeptember végén közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a kormany.hu oldal tudósítása szerint a szüret kapcsán.

Meleg, aszály, korai szüretek, kevesebb lé

Az idei nyár alaposan próbára tette a szőlőtermelőket, főként az eső hiánya miatt. A Balatonfüred–csopaki borvidékhez tartozó Balatonfüred–szőlősi Hegyközség elnökét, Baloghné Király Mónikát kértük, hogy tekintsen vissza a terület idei nyárra és a szüretre. Bár ennek eredményéről, főként a mennyiségekről még nincsenek végleges adatok, hiszen szüreti jelentések leadásának még nem járt le a határideje, de általános tapasztalatokról már lehet szólni.

– A meleg idő önmagában nem volt probléma, inkább a csapadék hiányának volt nagy jelentősége. Ezért aztán nagyon hamar megkezdődtek a szüretek, voltak, akik már július végén szedték az Irsai Olivért. Azt láttuk, hogy a szüretek körülbelül 14-15 nappal előrébb jöttek. És ez folyamatosan így volt, a korai érésű, a közép- és a késői érésűek is mind hamarabb bekerültek a pincékbe, vagy a gazdák eladták a szőlőt. 

Az elmaradt termésről is kell szólni, ez igazából nem a fürtök hiányából adódott, hanem attól, hogy a szemek nem tudtak kitelni nedvességgel. A nagy vesztesek a fiatalabb ültetvények, melyek jobban megszenvedték a csapadékhiányt. Ezeknek még nincsen olyan mélyre ágazó gyökérzetük, mint az öreg ültetvényeknek, utóbbiak azért a talaj mélyebb rétegeiből jutottak vízhez. Azt gondolom, hogy a szőlő minősége jó, de a lé mennyiségében az átlaghoz képest 20 százalék körüli elmaradás tapasztalható – összegezte a hegyközségi elnök. 

A gazdák egy része eladta a szőlőt, de a legtöbb termelő borász is, így most a pincékben már murci formájában, azaz erjedő borként van a szőlő leve. Most az első fejtések, derítések a legfontosabb lépések a pincészetekben. 

A hegyközségi elnök mindezekkel együtt szomorúan tapasztalja, hogy a térségben néhány helyen maradtak kint szőlők. Hogy miért nem tudták a gazdák leszüretelni, annak több oka lehet: vagy nem győzték maguk, és nem volt megfelelő számú munkaerejük, vagy nem volt elegendő a pince kapacitása.  

Kihívások és eredmények 

A Veszprémi Érseki Pincészet közösségi oldalán szeptember elején úgy fogalmazott, hogy  kihívásokkal teli, de ígéretes szüret vette kezdetét a Veszprémi Érseki Pincészet birtokain.

„Az idei évben az extrém hőhullámok és az aszály komoly próbatétel elé állította a borászokat, de ennek ellenére Benesch Antal főborász szerint jó évjáratra számíthatunk. A sauvignon blanc és az olaszrizling szüretével kezdődött a munka, három héttel a tervezett időpont előtt. Benesch Antal kiemeli, hogy a gyors érés miatt a szüret pontos időzítése kulcsfontosságú volt.”  

Szeptember közepén pedig arról írtak, hogy a szüret utolsó heteiben Syrah, cabernet franc és kékfrankos került a kosarakba. 

Ősz helyett a nyár lett a szüret ideje

Az időjárás okozta nehézségek a balatonfüredi családi pincészet, az ökológiai gazdálkodást folytató Gyukli Pince életében is kihívásokat jelentettek. Már július 22-én megkezdték a szüretet a korai fajtákkal, augusztus végére pedig nagyrészt a többi fajta betakarítása is megtörtént.

A családi pincészetben hosszú évek óta mérik és le is jegyzetelik, hogy mikor milyenek az időjárási körülmények. Így adatokkal is alá tudják támasztani, hogy az idei nyár rendkívül meleg és aszályos volt.

– Gyakorlatilag több mint 30 hőségnap volt itt, Balatonfüreden. Sokszor árnyékban is 34-35 fokot mértünk. Korábban, az én gyerekkoromban, harminc évvel ezelőtt még csak három-négy-öt hőségnap volt egy nyáron. Most egész júniusban, júliusban és augusztusban egyáltalán nem volt mezőgazdasági csapadék. Lakossági eső, azaz pár milliméter előfordult, de ez nem jelent meg a növények gyökérzeténél.  Úgyhogy három hónapot a Balatonfüred környéki ültetvényeinknek végig kellett úgy vegetálniuk, hogy semmilyen csapadékot nem kaptak. 

Irreális lenne öntözni

Logikus lenne a kérdés, hogy öntöztük-e az ültetvényeket. Egy hektáron van közel ötezer szőlőtőke, hét hektáron gazdálkodunk. Ez nagyjából 35 ezer szőlőtőke. Ha minden tőkéhez csak egy 5-10 liter vizet öntünk le, az akkor is 350 köbméter víz. Ez rettenetesen nagy mennyiség és rengeteg pénzbe kerülne, szükséges lenne az emberek munkája is hozzá, ráadásul sok traktor a rengeteg gázolajjal, amit kipöfögtetnénk a levegőbe. Abszolút nem érné meg, és az ökológiai lábnyomunkat nagyon-nagyon felemelné. Úgyhogy az öntözés kizárt volt nálunk, maradt a remény. 

Nem volt ideális időpont

A megváltozott klímában nemcsak, hogy szenvedett a szőlő, de ilyenkor az anyatőke a saját gyerekeitől, a gyümölcstől veszi el a tápanyagot és a vizet – folytatta a borász. – Ez bizony ez meg is látszott. Amikor a szüreteket kezdtük nyáron, akkor olyan paramétereket tudtunk realizálni a laborvizsgálatok alapján, amiket még korábban sosem láttunk. Nagyon-nagyon alacsony volt már a mustoknak a savtartalma és elképesztő magas volt a cukortartalma. Már nincs olyan szüreti időpont, amikor optimálisan tudjuk leszedni a szőlőt. Ha nem várjuk meg a megfelelő cukortartalmat, akkor brutálisan magas lesz a sav, ha pedig megvárjuk, hogy a sav kicsit már tompuljon, akkor elfut a cukor. A megváltozott klímában szenvednek a szőlőfajták.

 – Mi egy pici családi pincészet vagyunk, korlátozozz hűtő-, tartály- és tárolókapacitással, bizonyos létszámmal. Amikor ilyen gyorsan érik a szőlő, akkor el kell felejtenünk, amit az egyetemeken tanultunk, hogy van korai érésű, középérésű, késői érésű szőlőfajta, és hogy a szüretet ennek megfelelően 6-8 hét alatt tudjuk elvégezni, szépen kiegyensúlyozottan dolgozva fel a szőlőt. Erre a kiegyensúlyozott technológiára készült fel minden borászat. De, amikor hirtelen minden minta és paraméter azt mutatja, hogy minden szőlő érett, és mindent le kell szedni azonnal, mert már napról napra rosszabb lesz a termés minősége és a mennyisége, akkor nehéz helyzetben vagyunk. Egész nap ment a sakkozás, hogyan lehet megoldani: emberrel, gépekkel, kapacitással. Ez bizony mentálisan és fizikálisan is felőrölte a Gyukli Pince maréknyi csapatát.

Nehéz nyár után jó évjárat

A rengeteg nehézség ellenére, arra a kérdésre, hogy milyen borok várhatóak, Gyukli Krisztián örömmel válaszol.

– Gyönyörű szépek. Nem kérdés, hogy a maximumot kihoztuk ebből az évjáratból is az elmúlt 10-15 év tudatos építkezésének köszönhetően. Mivel láttuk június-júliusban, hogy nagyon aszály van, tudtuk azt is, hogy ha augusztusban esik is eső, már nem biztos, hogy a termésmennyiséget jelentősen befolyásolja. Próbáltunk minél hamarabb leszüretelni mindent, hogy ne tudjanak a szőlőszemek beaszúsodni, betöppedni, elveszíteni a víztartalmukat, hiszen a lékihozatal a préseléskor is nagyon kicsi lesz.  Egy kilogramm szőlőből általában átlagosan 7,5 deci mustot lehet kipréselni. Idén nagyon sok esetben ez mindössze 5 deciliter. A korai szüretünkkel azért a mennyiséggel elégedettek vagyunk, a minőség pedig szerintem nagyon magas lesz. Kicsit magasabb alkoholtartalmú borok fognak születni a 2024-es évben, de ez azért nem gond, mert alacsonyabb alkoholtartalmú tételekkel házasítva ezt tudjuk enyhíteni, tehát a fogyasztók nem fogják érezni – mondta Gyukli Krisztián. 

A klímaváltozás miatt új fajtáknak és technológiáknak is van jövője 

Hozzátette, hogy ők már korábban látták, hogy a változó körülményekre fel kell készülni, ezért már két évtizeddel ezelőtt, az országban az elsők között telepítettek olyan szőlőket – ezek a Solaris, a Muscaris, Hibernal és Füred Gyöngye –, amelyek nagyon jól reagálnak az éghajlatváltozásra, és vegyszermentesen tarthatók, harmonikus borokat eredményezve. 

A korai szüret után azonban a munka még nem fejeződött be. – Van két olyan ültetvényünk, ahonnan speciális szőlőt szüretelünk. Az egyiket viszonylag későn, a múlt héten, ez a DMR olaszrizling. Ez egy speciális technológiás szőlő, amikor is a kordonkarokat már augusztus végén elvágtuk, és négy-öt hétig kint hagytuk még a szőlőt, hogy leszáradjanak a vesszők, a levelek és a fürtök. A kifejezés a francia Double Maturation Raissonnée-ből származik, jelentése dupla érleléses eljárás. Valamint van még kint lehálózva, kilevelezve és fürtritkítva egy speciális idős rizlingültetvényünk, ahonnan a késői szüretelésű, de szárazra kierjesztett speciális késői rizlinget fogjuk majd szüretelni, vélhetően november közepe-vége felé – árulta el Gyukli Krisztián.

Mediterrán szüret 

A badacsonyörsi Varga Pincészet sajtóközleményében úgy fogalmazott, hogy a véget ért az első mediterrán szüret. Ez a pincészet saját és vásárolt termésből összesen 16,5 millió kilogramm szőlőt dolgozott fel, ebből a Badacsonyi borvidéken 9,5 milliót, az egrin 7-et. Feldebrőn szeptember 24-én ért véget a munka, Badacsonyörsön egy héttel korábban, de a szőlő 98 százaléka mindkét helyen még a szeptember 9-ei hidegbetörés előtt beérkezett.

„Az idei szüret legfőbb sajátossága, hogy nem ősszel, hanem nyáron, méghozzá igen forró nyáron volt. Ha egy generációval visszamegyünk az időben, akkor a szőlőszüret jellemző hónapjának az októbert találjuk. Az utolsó 10 évben a termés legnagyobb része viszont már szeptemberben bekerült a pincékbe, idén pedig augusztusban" – tekintett vissza a szüretre Varga Péter, aki úgy fogalmaz, hogy ha a klímaváltozás üteme nem csökken, 10 éven belül mi leszünk az új Mediterráneum. Varga Péter szerint a klímaváltozás több évszázados borászati tudást tesz elavulttá, át kell írni a tankönyveket, s időjárás változása a telepítéseket és a gazdálkodást is jelentősen befolyásolja, s az is át kell gondolni, hogy milyen szőlőfajtákat telepítenek. 

Pirosabb a rozé

Míg tavaly augusztus közepén-végén szüretelték a divatnak megfelelő, a mai borfogyasztás fő gerincét adó gyümölcsös, fehér borokat adó szőlőt, idén pedig már július végén, augusztus elején. „Az irsaik, muskotályok, korai olaszrizlingek és chardonnay-k idén is jól sikerültek. Mondhatnám a kánikula ellenére. De ezeknél a fajtáknál már hozzászoktunk az extrém meleghez és rendelkezünk a legfejlettebb borászati technológiával és technikával, amellyel áthidalhatók a nehézségek. A sok napsütés és a meleg közismerten jót tesz a vörösboroknak. Ennek a jótékony hatását már évről évre érzékelhettük a boraink minőségében, az idei évjárat pedig természetesen kiemelkedő lesz az előző évekhez képest is. A legtöbb gondunk a rozéinkkal van. A vöröseknél egyértelműen pozitív, ha mélyülnek, erősödnek a színek, a rozéknál ez viszont gondot jelent. Ízben, illatban fogjuk tudni hozni a megszokott színvonalat, színben viszont – reméljük, a kedves fogyasztók el fogják fogadni – a halvány rózsaszín helyett a már majdnem piros felé hajló árnyalatokat. Borversenyre viszont nem fogjuk küldeni őket, mert már a szemrevételezéskor elveszítenék az esélyt az aranyéremre."

A Varga Pincészet a változások és kihívások ellenére úgy értékel, hogy az idei évjárat az átlagosnál  jobbnak mondható, mennyiségi szempontból nagyok lehetnek a területenkénti eltérések – bár ez a éppen a balatoni borrégióra nem volt jellemző idén. 

Márton-napra már érettebb lehet az új bor

Régen ismert volt a mondás, hogy Márton az újbor bírája, azaz neve napján, november 11-én koccintottak először az újborral. A friss, reduktív borok a korábbi szürettel most már akár ennél hamarabb is a poharakba kerülhetnek, főként a rozék és az Irsai Olivér. 

Járjunk még egy kicsit képzeletben a térség szőlőiben, borászataiban és vendéglátóhelyein a nem túl távoli jövőben Baloghné Király Mónika gondolataival.

– A mi borvidékünk az olaszrizling hazája, így a hegyközségben is ez a legnagyobb területen termesztett fajta. Nagy mennyiségben van jelen a kékfrankos, melyből zömében rozét készítenek. de jellemző az Irsai Olivér és muskotály is. Egyre jelentősebb a Sauvignon Blanc is, ami egy új fogyasztási hullámot is fog eredményezni, mert az emberek szeretnek mindig újat kóstolni. Azt is előrevetítjük, hogy a vörösboroknak nagyobb lesz a jelentőségük. Most ezt tapasztaljuk, hogy ezek fogyasztása visszaesett, de a Balaton környékén jelen lehetnek a könnyedebb vörösborok is. Persze pincészetek nem fognak lemondani a prémium kategóriájú, akár hordóban érlelt fehér- és vörösborról. Az is fontos feladat, hogy felhívjuk a figyelmet a magyar borokra.  Az utóbbi időben a trendek inkább az égetett szeszek, a long drinkek és a koktélok, ízesített sörök fogyasztását jelentették, ezen változtatni szeretne a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is. A fiatal felnőtteknek rá kell irányítani a figyelmét a kulturált borfogyasztásra. Főleg egy ilyen gyönyörű borvidéken, mint ahol élünk.

A kulturált borfogyasztást népszerűsíti és a Balatoni borvidék szépségét is szeretné megismerteti a Balatoni Kör is - erről a napokban itt írtunk.