Ahogy hazánkban, úgy Veszprém vármegyében is nőtt a gabonatermés

Magyarországon az ország területének 55 százalékát teszik ki mezőgazdasági területek, főleg a szántók (82 százalék), valamint a gyepterületek (16 százalék) dominálnak. Az ország teljes mezőgazdasági területe 5,1 millió hektár volt 2023-ban, ami nem mutat eltérést az egy évvel korábbi értékhez képest. Az elemzés szerint a gabonafélék vetésterülete az elmúlt évek során fokozatosan nőtt, tavaly már meghaladta a 2,5 millió hektárt.

Némi csökkenést mutat az ipari növények (napraforgó, repce, szójabab) szántóterülete a 2022-es évhez képest, a többi növénycsoport esetén pedig változatlan vagy kissé növekvő trend figyelhető meg. A kalászosok hozamának 69 százalékát adó búzából a 2022. évinél 7,6 százalékkal nagyobb szántóterületről 36 százalékkal több termést arattak. A legtöbb búzát Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében takarították be. A búza termésátlaga Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hajdú-Biharban, Nógrádban és Vasban haladta meg a hektáronkénti 6 tonnát. Az országos átlag tavaly hektáronként 5630 kilogramm volt. Veszprém vármegyében 32 ezer 347 hektáron arattak búzát 2023-ban, ami a 2022-es adatokhoz képest 4,34 százalékkal nagyobb területet jelent. A mennyiség viszont jelentősen növekedett, hiszen a 2022-es 148 ezer 369 tonnáról 177 ezer 985 ezer tonnára növekedett a KSH adatai szerint.

A búzával együtt nőtt a többi szántóföldi növény betakarított területe is a 2023-as évben. A 2022-es évben búzát, árpát, rozst és zabot 1 millió 347 ezer hektáron termesztettek, míg tavaly a terület nagysága elérte az 1 millió 517 ezer hektárt. Árpából csak Somogy és Zala vármegyében arattak kevesebbet a 2022. évinél. A legtöbbet Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Békés vármegyében takarították be, a termésátlag Borsod-Abaúj-Zemplénben és Hajdú-Biharban meghaladta a hektáronkénti 6 tonnát. Veszprém vármegyében 11 ezer 967 hektáron arattak árpát, összesen 58 ezer 416 tonnát, ami közel 13 ezer tonnás növekedést jelent a 2022-es esztendőhöz képest.

A hazai rozstermés hét tizedét Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest, a legtöbb zabot pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében aratták. Rozsból a legmagasabb termésátlagot Vas vármegyében jegyezték fel (5 tonna/hektár), zabból pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (4 tonna/hektár). Veszprém vármegyében 2,81 tonna rozst arattak hektáronként, míg a zab esetében 3,11 tonna a hektáronkénti termés.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint a 2023-as év eddigi mezőgazdasági eredményeiben a kedvezőbb időjárás mellett nagy szerep jutott a bővülő öntözési közösségeknek is. Tavaly a mezőgazdasági területek 5 százaléka volt öntözhető, ami 2 százalékpontos emelkedés a 2022-eshez képest. A csapadékban gazdag 2023-ban értelemszerűen kisebb területet érintett az aszály miatti kár, ami a termésmennyiségek értékeiben is jól érzékelhető.