Juhnyírásra invitált a hidegkúti Kovács Pajta (videó)

Kora délelőtt a Kovács Pajta cikta juh őshonos állományát már javában nyírták, körmölték, féregtelenítették. Nem kevés állatról volt szó, hiszen 42 anyajuhot és két tenyészkost nyírtak hárman géppel, míg egy szakember ollóval tartott bemutatót.

– Ilyenkor megpróbálunk egy megfogással mindent elvégezni, hogy ne kelljen őket naponta külön megfogni és törni – magyarázta a házigazda, Kovács Gábor. – A „télikabátokat" levetjük róluk, illetve ekkor ejtjük meg a körömápolást, hiszen a túlnőtt körmöket tavasszal meg ősszel – egy évben két alkalommal – kell lenyírni. Ugyanakkor a külső-belső élősködők ellen most egy ilyen injekcióba kapnak egy szert, ami gyakorlatilag felszívódik. Ezt régen a fürösztéssel oldották meg. Most ez egy kicsit egyszerűbb módja ennek a problémának a kicsik sebölésére.

Kovács Gábor beszélt a gépi és a kézi vágás közötti különbségről is. Természetesen a legnagyobb kontraszt a sebességben és a könnyebbségben rejlik.

– Régen, ahol nem volt villany, és ott, ahol most sincs, ollóval vágtak, vágnak. Úgynevezett nyíróbrigádok voltak – mondta, és hozzátette, az emberi munka azért lett értékesebb, mert egyre kevesebben értenek mindehhez.

Miközben ment a munka, a laikusokban felmerülhetett: mi lesz a levágott bundával? Mire hasznosítják? – Nincsen piaca, nem veszik meg... – lepett meg Kovács Gábor. – A lezárások és válságok miatt úgy tudjuk, hogy az ausztrál és az új-zélandi gyapjú kínai kikötőkben áll, a bálák ki sincsenek bontva, azaz gyakorlatilag értéktelen.

Itthon? A hazai gyapjúfeldolgozó ipar megszűnt, kisebb cégek próbálkoznak, akik a kézműveseknek csinálnak fonalat meg nemezpaplant. Kovács Gábor szerint ők is „hol csinálják, hol abbahagyják, hol átköltöznek máshova".

– A bárányokat adjuk el, illetve ezek a juhok itt egy elbozótosodott legelőnek a visszaalakítása után fenntartják a kultúrtájat – mutatott körbe, majd elmondta, hogy egy, a téeszesítés idején elbozótosodott legelőt béreltek ki öt évvel ezelőtt, amit fás legelővé alakítottak tanácsadók segítségével. Munkájukat a Független Ökológiai Központtól is segítették. Az állatok egész évben legelnek, aminek hála visszaalakul legelővé az a régi falusi legelő, ami itt a történelem viharaiban egy kicsit háttérbe szorult.

– Kaszálásra nem alkalmas, mert sziklás, rosszak a terepadottságok, tehát semmi másra nem jó, csak erre – mesélte, majd pár perccel később már a túlnőtt körmöket orvosolta az egyik állaton.

A nap további részében – ami a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a Kárpát-medencei Kultúrpajta és Tündérkert hálózat program keretében valósult meg – egy veszprémi étterem társtulajdonosa főzött háromféle juhételt, amiből kóstolni is lehetett. Kovács Anita nemezkészítő, a Veszprém Megyei Népművészeti Egyesület tagja nemezelést tanított, Focht Anna kerámiarestaurátor-művész agyagos foglalkozást tartott, este pedig vásári komédiát, majd Pajtamozit láthatott a nép.