Lesz elég hal a karácsonyi asztalokra

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója azt mondta, a termelési szezon során jelentkezett problémákkal most, a lehalászás idején szembesülnek, s a tapasztalatok alapján ez az év nem sorolható a jók közé.
A téli-tavaszi aszály nyáron is folytatódott, s az ősz is elég csapadékszegény, emiatt szomjas a föld – fogalmazott a szakember, hozzátéve: 55 hektárt nem tudtak feltölteni, és több száz hektáron csupán félvíz állt rendelkezésre, emiatt a tervezett hozamok elmaradnak, mert víz nélkül halat termelni nem lehet.
Mindezt az érzékeny halfajok – például a süllő – sínylették meg leginkább, szögezte le Szári Zsolt, aki arról is beszélt: pontyból évente 300 tonna az államilag előírt telepítési kötelezettségük, amiből egyelőre 110 tonnát teljesítettek, de a következő időszakban naponta „sok-sok kocsi fordul meg a Balaton partján, ami hozza a pontyokat”.
Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnöke kifejtette, a tavalyi kiemelkedő évet – amikor több halat telepítettek, mint amennyit kifogtak a horgászok – idén komoly aszály követte, például a Balatonból fél méter víz hiányzik, s a Dunántúlon sok, korábban vizes terület kiszáradt, emellett sújtja az ágazatot a gabona- és energia-áremelkedés is, ami miatt a tógazdaságok jelentősen megnövekedett költségekkel termelnek. Ezért jövőre a Mohosznál is áremelés várható, de ez nem lesz olyan mértékű, amely megnehezítené ezt a szabadidős tevékenységet – mondta.
Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke szerint a halászati ágazat helyzete nem épp felvidító az országban, de az idei karácsonyra is biztosítják a magyar fogyasztóknak a pontyot, illetve a harcsát, továbbá a növényevő fajokat.

A szakember beszélt arról is: tavaly idehaza mintegy 21 ezer tonna halat termeltek, aminek mintegy 83 százaléka ponty – vagyis a „kenyérhalunk” –, de emellett sikertörténet az intenzív telepeken tenyésztett, mintegy 5600 tonna afrikai harcsa és tokféle, s ebben a szektorban 7 százalékos az éves bővülés.
Németh István úgy folytatta: a tógazdaságokban idén 1901 óta nem tapasztalt aszállyal szembesültek, ami elsősorban a dunántúli, völgyzárógátas halastavakat sújtotta: több száz hektár ugyanis kiszáradt, több ezer hektáron pedig „az üzemi vízszint 50 százaléka volt csak meg, emellett pedig hatalmas volt a madárkár”, főként a kormáránok, gémek, kócsagok és sirályok miatt, hiszen az aszály miatti sekély vizekben könnyen prédává váltak a tenyésztett fajok. Mindezek miatt a Dunántúlon idén 15-20 százalékkal „kevesebb lesz a termés”, de hároméves kitekintésben ez akár 30 százalékot is jelenthet.